Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Petőfi családja
„propter inopiam serarium" elnyerte a polgárjogot, így elhárult annak akadálya, hogy Kecskeméten házat, földet vehessen, véglegesen megtelepüljön s teljesen azonosuljon annak magyar lakosságával. 4 Olyan tekintélyt szerez, hogy 1742-ben az ottani lakatoscéh főmestere. Az ő ideje alatt kapják a pesti lakatoscéh artikulusait, a kérelmükben szereplő mesterek a Hruzon kívül mind magyar nevűek. Tekintélye alapján emeltek maguk fölé egy idegenből származó beköltözöttet. 5 Neve a kecskeméti adófizetők között 1740—42-ben Lakatos Tóth Mihály néven található. 1755-ben az I. tizedben lakik Ruz Mihály. (A család nevét később Rhuznak is írták. 6 ) Hruz Mihály egyébként Kecskeméten a Szőke lakatos nevet is kapta, így emlegeti lánya is 1795-ben egy beadványában. 7 Anyagi felemelkedését, vagyonának alapját apósának is köszönhette. Wiczián István fiát taníttatta, ügyvéd s Csongrád megye táblabírája volt. A család Pest megye több falujában tekintélyes birtokot szerzett. Hruz Mihály feleségével közösen veszi azt a telket, mely unokáinak is tulajdona. Vagyont gyűjtenek, portájukon két ház, szárazmalom, gazdasági épületek állnak. Tekintélyes gazdaságukat István fiukra hagyják örökül. Egyetlen lányukat, Juditot feleségül adták Egyházy László borbélyhoz. 8 Hruz István 1769-ben megnősül, elveszi Albertiből Szlabey Juditot, az ottani kovácsmester lányát. 9 Hruz Judit és testvére között hamarosan perlekedésre kerül sor a vagyon miatt. Hruz István tovább növelte vagyonát. Jó módjára vall, hogy kölcsönöket adott másoknak, így a Kecskemétre beköltöző Kovácsay Mihálynak is. Az 1793-ban megalakuló evangélikus egyháznak gondnoka. Tekintélyes polgára a városnak. Felesége, Szlabey Judit tíz gyermeket szül, két fiú és öt lány marad életben. Legidősebb gyermeke Mihály, kisebb fia István, belőle tanult embert akar nevelni. Jobb módú kecskeméti családokban régóta az a szokás dívott, hogy az egyik gyermek tanuljon, taníttatásával együtt a jussát megkapta, s nem oszlott meg a gazdaság. Hruzné még férje életében kiházasította három lányát. Nótáriushoz és evangélikus lelkészekhez mentek feleségül. Az özvegy nem tudta kielégíteni leányait az ura végrendeletében nekik hagyományozott 1000—1000 forint hozománnyal. Özvegységre jutva férjhez adta Mária lányát Gömöry János vaskereskedőhöz, legkisebb lányát pedig Quirinyi György ispánhoz. Az özvegy 1828-ban végrendelkezik, két szobájában található nyoszolyát, azokban található ágyruhát, egy kanapét, nagyládát ruhákkal, bőrszékeket, asztalokat, almáriumokat, mindenféle ház- és konyhaeszközeit, ruháit, egyéb ingó vagyonát Eszter és Mária leányaira hagyja, „akik is kiváltképpen Mária leányom, engemet hűségesen s közelebbről dajkáltak és ápolgattak". 10 Tíz évig élt még ezután s 90 éves korában hunyt el. A gazdaságot Mihály fia örökölte. Hozzá adja kosztra és szállásra Sándor fiát Petrovits István. Itt vetődik fel a kérdés, rokonnak vagy csupán ismerősnek tekintették-e egymást Hruz Mária révén? Levéltári ismereteink szerint a legkorábbi urbáriális összeírásban Liesnón Hruz Mihály és Sámuel 1679 után tíz év múlva is megtalálható. Keresztnevük egy évszázadon keresztül számtalanszor megismétlődik a leszármazók hagyományából. Ugyanígy a Kelemenfalvára költöző János és György neve később is dominál ezen ág leszármazóinál. Következtetésünk szerint Hruz Mihály Liesnóról származott Kecskemétre. Sámuel nevét kapta több olyan leszármazó, így Hruz György tanító fia is, mely ismét liesnói leszármazásukat támasztja alá. Hruz Mária és a kecskeméti Hruzok kétségtelenül egy családból eredtek, Hruz Mihály és Petrovits István felesége nem volt ugyan egymásnak unokatestvére, harmadfokú leszármazás azonban fennállt köztük, s rokonnak tekinthették egymást. 140
