Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

,,S éjszakra a törzs, az öreg szülök" (Petőfi Sándor: Karácsonykor) Amikor Szabadszálláson Petrovits István minden vagyonát elárverezték, utána rövid időre Pesten húzódtak meg. Mezősi Károly feltételezi, hogy Pesten voltak mészáros ismerőseik s valamelyiknél ideiglenes szállásra találtak. Szerintünk olyan volt a Weisz család, melynél egy évig Hruz Mária még leány korában szolgált. Weisz Tamás szappanos két idősebb fia mészáros és szappanos. E két fiú 1840-ben Aszódra költözött, György azonban onnan négy év után Vácra távozott. A váci mészárszékbe állva, a céh kasszájába 40 ft taxát fizet. 1844-ben ott felszabadítja aszódi születésű inasát, két év múlva másik kettőt.

1 Petőfi szülei Szabadszálláson bekövetkezett anyagi romlásuk után egyre rosszabb körülmények közé kerülnek; kálváriájuk stációi Dunavecse, Szalkszentmárton, Dömsöd. Az utolsó bérleti szerződés leteltét meg sem várva, ingóságaik egy részét elárverezve előbb Pesten húzódnak meg régi ismerősük, a Rákoskeresztúrról Pestre beköltözött Revesz családnál, az Erdősoron.

2 Onnan jár ki Petrovits István a keresztúri Revesz-földre betakarítani a termést, felesége pedig segédkezik a háztartásban. Utána Cinkotára, majd Vácra költöznek. 2/a. Eddig találgatások folytak, hogy mely indok vezethette Petrovitsékat a váci letelepedésre.

3 Weisz György mészáros hívhatta oda Petőfi szüleit. A vállalkozó szellemű mészáros 1845-ben subárendálta a városi tanács mészárszékét. 1848. január 2-án két újabb mészárszék árendálására árverez.

4 Petrovits Istvánt bármennyire is megtörte anyagi összeomlása, 1846-ban 55 éves s még munkabíró. A váci mészárszékben kaphatott foglalatosságot, felesége pedig a Weisz családnál, hol éppen abban az évben született gyermek. Weisz György a vízimolnár Kamara János Piac téri házát bérelte mészárszéknek és lakásnak.

5 Az egykori hagyomány is azt tartotta, hogy Petőfi szülei a Piac téren, a Fazekas utcában és a Paradicsom utcában laktak váci tartózkodásuk idején. Tragor Ignác, Vác történésze csak a Slapák-féle Paradicsom utcai házat fogadta el mint bizonyított lakásukat, melyben a költő 1848-ban az Anyám tyúkja с versét írta, s előző év december 13-án feleségével együtt meglátogatta ebben a házban az öregszülőket. A másik kis emeletes házban, melyben Sass István Petőfi társaságában meglátogatta annak szüleit, a Piac téren álló lehetett. Sass doktor emlékezése szerint látogatásukat 1847-re tette. Petőfinek szülei a volt Fazekas (ma Petőfi) utcában is laktak. Özv. Krémer Istvánné nyűg. tanítónő emlékeiben maradt fenn a 8—9 éves korában, nagyszüleitől többször hallott történet. 1948-ban mondta el először e sorok írójának, majd 1963-ban levélben is megerősítette.

6 „A mai Petőfi, akkor Fazekas utcában volt nagyszüleimnek háza, ott is laktak abban az időben. Ott járt náluk többször is Petőfi Sándor. Egy alkalommal Petőfi elutazott s mielőtt a hajóállomására ment, beszólt nagyszüleinkhez is elbúcsúzni. Nagymama éppen csirkét rántott ki ebédre, azzal kínálta meg őt. Petőfi nagyon sietett, nem várta a terítést, hanem lekapta a kalapját, közben így szólt: Ebbe tessék tenni, elfogyasztom az állomásig. Egy pohár bort felhajtott, azután köszönt és elment. A poharat amelyből ivott, emlékül megőrizték nagyszüleink. Ez volt a »Sándor pohara«. Petőfi többször megfordult nagyszüleinknél, sokat emlegették, nagyon szerették s egyre visszavárták. A poharat kegyelettel őrizték. Később nagyszüleink elköltöztek az Iskola utcában lévő házukba s ott laktak halálukig. A poharat még ott is kegyelettel őrizték. Haláluk után eltűnt a pohár, nem tudjuk hova lett." Az idézett, értékes közlés ellenére sem könnyű ezek után azt állítani, hogy Petőfi szülei a Fazekas utcában, Krémemé nagyatyja, Hajdú József építész-kőművesmester házában laktak volna, hiszen erről egy sort sem írt az idős hölgy. Levéltári kutatás azonban igazolja, 141