Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Petőfi családja
VII. Kiskőrös, 1823. január 1. ? A török időben elpusztult Kiskőrös helységet betelepíti földesura Wattay János és István. 1718. január 18-án szabadossá teszi Magyar Györgyöt „minthogy eleget fáradozott a falu megszállításában", nem kell robotolnia, „hajói viseli magát". 1 A Felvidékről érkezett, szorgalmas, evangélikus vallású telepesek szabadon gyakorolhatták hitüket. Az 1723-ban épült fatemplomukat azonban 1730-ban a Helytartótanács rendeletére egy éjjel fegyveres emberek földig lerombolták, ettől kezdve 1783-ig vallásgyakorlatuk szünetelt. Ekkor II. József által engedélyezett templomuk épül, 9 év múlva pedig tornyot is emeltek hozzá. 2 A megtelepülés után egy évszázaddal, 1817-ben az evangélikus egyház elöljárói kérvényében olvasható: „Naponként nőttön növő népesedésünk, melly máris hatezer lelkeket könnyen meghalad." Kérik általadni „jövendőben építendő Evangélikus Templomnak és melléje való Parochiának szánt hellyül a Városházának sorában, a piaczra néző hellyen és a Városháza háta megett" hét zsellér fundusát, „ezek közül egy a vicenotáriusnak, egy a város két kocsisának lakására fordíttassék, a többi pedig a jövendőre építendő Evangelica templom, Parochia és egyéb ahoz tartozó szolgák lakásául szolgáljon". Kérésük nem teljesülhetett, a megépített templomuk többszöri átalakítással a mai napig is a régi. 3 Földesuruktól, a Wattay famíliától 1784-ben a kiskőrösi kocsmákat, vendégfogadóval együtt, úgy a külső pusztákon lévőket 2000 Rhénes forintért Ó-Budán lakozó Ábrahám Salamon zsidó árendálja. Azonkívül az uraság borábul minden esztendőben nyolcszáz akó bort egy-egy tallérjával Pomázról tartozik elvinni, az uraság Apostagig hajókon leszállíttatja 50 ft-ért, onnan „úgy mint addig a kiskőrösiek vigyék és vélek tett alku szerint minden akójátul egy-egy garas a helységnek acceptáltassék." 4 A helység boltját 1790—1807 között Rosenfeld Márkus zsidó árendálta. 1806-tól megváltozik a helyzet. Kiskőrös város bíráinak és az egész Communitasnak adja bérbe az uraság benefíciumait, hat évre 3980 Ft-ért, melyből a bárány és méh dézsma 400 Ft, a Szűcsi pusztán lévő szőlőknek heted dézsmája 3000 Ft, az uraság két szárazmalma 230 Ft, a mészárszék 200 Ft, a vásár benefícium az ott lévő kocsmákon kívül 100 Ft, a város által építtetett két szárazmalom 20 Ft és a Görög Lackó boltja 30 Ft. 5 Ettől az időtől kezdve tehát a helység az árendáló s tőle subárendába lehetett kivenni a mészárszéket, boltot. Kiskőrös földesurai 1817-ben a Wattay családon kívül a gr. Telekiek és a Kubinyiak voltak. Kiskőrös bírája és tanácsa 1821. augusztus 6-án a mészárszéket albérletbe adja Petrovits István szabadszállási székárendásnak 400 Ft-ért, tehát még egyszer olyan összegért, mint amennyiért a földesúrtól bérelte a Communitas. A mészárszékhez tartozott egy szoba, konyha és kamrából álló lakás, két veteményeskert, mellette néhány marhára és lóra istálló, 10 hold kaszáló. 6 A boltot bérelte továbbra Rosenfeld Márkus lányának, Rebekának férje, Häuser Farkas. 7 Petrovits István mészárszéke a Nagy vendégfogadó-épület keleti végén, a sarkon volt, ugyanezen ház másik sarkán Häuser Farkas boltja. A vendégfogadó bérlője Dingha József. Petrovits István 1821. november 1-től már Kiskőrösre költözött, mobíliája szállítására a tanácstól hat kocsit kapott. Egyelőre beköltöztek a szoba-konyhás lakásba, mely elég szűkösnek bizonyult, mert velük élt Petrovitsné húga, Anna is 1823 áprilisáig, amikor férjhez ment Baranyai Péter szabadszállási székállóhoz. Petrovits 1822 februárjától segédet is tart, akkor átadja annak a szűkös lakást, családjával pedig a közeli Makovinyi-féle megürült házba költözik, melyet ma Petőfi szülőházaként ismerünk. 8 Egyetlen emlékezés utal arra, hogy Petőfi maga is egy alkalommal nem újesztendő for136