Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

dulójára, hanem egy nappal korábbra tette születése időpontját. KEMÉNY Mihály, a jó barát nyilatkozik így: „Arra is tisztán emlékszem, hogy 1844. december 30-án estefelé Neumannról beszélgettünk, s Petőfi egyszerre azt mondja: „Ma van születésem névnapja, ma vagyok huszonkét éves." A kiskőrösi anyakönyvben, melyből bebizonyították, hogy ott keresztelték meg 1823. január elsején, a születésnapját nem vezették be, de mint deákpajtások, már Aszódon megállapítottuk volt azt, hogy kis-kőrösi pap bátyámmal, ki 1823. május 30-án született, Petőfi épp öt hóval idősebb. Nem tartottam feleslegesnek ezt is fölemlíteni."

9 (Petőfi önéletrajzában 1846 közepén és 1847-ben, az Összes költemények előszavában már 1823. január l-jét írja születése idejének, nyilván a keresztelési anyakönyv nyomán.) A keresztelési szokás abban az időben vallásfelekezetek szerint eltérő volt. A csecsemőt katolikusoknál a keresztanyja és a bába vitte keresztelni. Protestánsoknál általában minden keresztszülő megjelent az ünnepélyes eseményen. Keresztszülőnek a legközelebbi rokonokat, ismerősöket, megtisztelt személyeket kértek fel. Az egyik keresztszülőpár férj és feleség szokott lenni. Ha két családból került ki a pár, akkor az egyikből a keresztapa, a másikból a keresztanya, rendszerint azért, mert a csecsemő szülei mindkét családot meg akarták tisztelni. Komapárnak lehetett választani legényt és lányt is. Petrovitsék első gyermekük születésekor mindhárom-féle keresztszülő-pár meghívásával éltek. Éppen két évtizede tettük fel mi is a kérdést: Vajon valóban 1822. december 31-én, szilveszter éjszakáján született-e Petőfi? Ennek a kérdésnek megvitatásához kutatás tárgyává tettük keresztszüleinek személyét. Hol laktak, részt vehettek-e a keresztelésen, ha az a születést követő reggelen történt? Amennyiben helybeliek, tehát kiskőrösi lakosok, úgy igen, ellenkező esetben az teljesen lehetetlen. Márpedig az egyik, Dinga Sámuel mészáros Izsákon, a gyermeket keresztvíz alá tartó Kovácsay Ferencné Dinga Anna pedig Soltvadkerten lakott. Ezeknek a keresztelésre hívásáról legalább egy nappal korábban kellett gondoskodniuk Petrovitséknak, máskülönben megtisztelő feladatukat nem tölthették be január l-jén. Nevezett keresztszülők meghívása nem történhetett órákon belül a szülés után.

10 Általános szokás volt abban az időben, különösen hogyha vidékről hívtak komákat, úgy 7—8 nap múlva a szülés után, lehetőleg vasár- vagy ünnepnapon tartották meg a keresztelést és egyben a paszitát, azaz a keresztelési lakomát. Jelen esetben a szüléstől eltelt idő rövidsége miatt csak keresztelésre kerülhetett sor, újabb meggondolásunk szerint a paszitát későbbre kellett halasztani. Martíny Mihály kiskőrösi evangélikus lelkész anyakönyvi bejegyzése szerint Petroyics Sándor keresztszülei: „Martiny Ludovika, Martiny Károly, Dinga Sámuel és felesége Éva, Viczián János és Kovácsay Zsuzsanna". Az első keresztszülőpár lány és fiú, Martiny Mihály lelkész gyermekei: Károly 19, húga 16 éves. Hruz Máriát Maglódról ismerték, még amikor náluk szolgált. A lelkész családja iránt érzett tisztelt és ragaszkodás vezeti Petrovitsékat a két fiatal első keresztszülőkül történő választásában. Martiny lelkész utódja Kemény János családjában hagyományként élt, hogy Ludovika tartotta keresztvíz alá a csecsemőt.

11 A második keresztszülőpár Dinga Sámuel és felesége Pettkó (Petykó) Éva Izsákon lakott évtizedeken keresztül, Petőfi születése időpontjában is, Kiskőröstől 25 km-re. A keresztelőn történő megjelenésükről az anyakönyvi bejegyzésen kívül más bizonyíték nem maradt fenn, csupán hagyományból annyi, hogy keresztfiuk később többször megfordult náluk. A Petrovits és Dinga család közötti kapcsolat évtizedekre nyúlt vissza, még a nagyapák idejére. A harmadik komapár két családból került ki. Keresztapa Wiczián János kiskőrösi gazda, keresztanya pedig Kovácsay Ferenc soltvadkerti mészáros neje Dinga Anna, Sámuel húga. A párosítás azért történt így, mert Wicziánékkal Petrovitsék egy hónappal előbb komaságba kerültek, Kovácsaynéval pedig a dédszülókre visszanyúló rokoni kapcsolat kötelezett. Egyébként még azon évben velük is komaságban kerültek. Kovácsayné évtizedek múlva tett bizonysága szerint „saját kezével tartá keresztvízre" a csecsemőt. Ez nem