Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

rézia Ratio Educationisa óta pedig a lányok iskoláztatása is kötelező volt, már egy évtizeddel Hruz Mária születése előtt. Az evangélikus iskolákban e rendelet előtt a század közepétől hangoztatták s lehetővé tették a lányok tanítását is.

5 Ezzel megdőlt a Petőfi-irodalomban eddig feltételezett vélemény, hogy Hruz Mária nem végzett volna elemi iskolát, annak akkori három osztályát. Hruz Ádám születése idején Mária Martiny lelkész ajánlásával Pestre megy cselédnek Weisz Tamás szappanosmester családjához a Király utcába.

6 Egyik uddvarlója, Lányi Samu csizmadia 1817. január 14-én házasságot köt Péteriben Petrovics Annával. Erről Mária Pesten értesült, ahogy Szeberényi András édesanyja, Krizs Katalin emlékezik.

7 DIENES András, elhunyt Petőfi-kutatónk egy anyakönyvi adat téves értelmezése alapján tagadja (egyik írásában falusi pletykának minősíti) Hruz Mária és maglódi udvarlója, Lányi Samu idilljét. Összetéveszti Lányi Samu és apja életrajzi adatait.

8 Nem az ifjú, hanem atyja az, aki 1800-ban (másodszor) nősült, s 1812-ben meghalt 66 éves korában. Fia, ifj. Lányi Samu viszont 1790-ben született, tehát amikor Hruz Mária Maglódon tartózkodott, mindössze 26 éves volt, egy évvel idősebb, mint az akkoriban feltűnt vetélytársa, Petrovics István mészároslegény. Lányi Samu 1856-ban halt meg, 66 éves korában.

9 Valószínű, hogy Hruz Mária éppen Petrovits István miatt hidegült el az ifjabb Lányi Samutól, aki ezért a szomszéd faluban kezdett udvarolni s hamarosan megnősült. Ekkor már Petrovits István sem tartózkodott Maglódon, továbbment az Alföldre, Nagykőrösre, onnan Szabadszállásra székálló legénynek. Aszódon Mária szülei csak rövid ideig lakhattak Ecseren, mert 1817-ben már Aszódon élnek, hova Mária egyévi pesti tartózkodása után (hozzájuk) visszatér. Petrovits István ott találkozhatott vele ismét; ezt követőleg 1818. szeptember 16-án házasságot kötnek. Cinkotán Hruz János nem állapodik meg Aszódon, legkésőbb 1819 tavaszán Cinkotára költözik. Kisebbik lánya, Éva ott megy férjhez Benczúr Mátyáshoz, május 23-án.

10 A fiatal asszony egy év múlva megözvegyül, s 1823 táján Pencre kerül házvezetőnőnek a Kosztolányi családhoz. Ott él 1847-ig, onnan feleségül megy Aszódra, Faska Samu csizmadiamesterhez. Petőfinek ez a nagynénje, akit legalább háromszor meglátogatott Pencen, 1853. január 6-án hunyt el Aszódon

11 Hruz János fiatalabb lánya, Anna előbb Petrovits István házába kerül Kiskőrösre, onnan megy férjhez Baranyai Péter szabadszállási székárendáshoz, Petrovits ottani utódjához. 1823. ápr. 8-án tartják esküvőjüket.

12 Baranyai Péterné neve később botrányos erkölcsi magatartása miatt, bekerül Szabadszállás város jegyzőkönyvébe.

13 Hruz János második házasságából, 1814-ben született Zsuzsanna, aki 1834-ben férjhez ment Javornyik Sámuelhez. Cinkotán laktak, hozzá írta később Petőfi — családi szájhagyomány szerint — a Felhő és csillag с kis versét.

14 Legkisebb fia, Ádám bognármesterséget tanult, Cinkotán és Csömörön élt. Egyedül neki maradtak leszármazói a Hruz családból. Legutóbb Kerepesen, Nagytarcsán laktak. Öreg Hruz János 1827-ben, 66 éves korában hunyt el Cinkotán.

15 Petőfi később tréfásan írja Üti leveleiben: „Cinkota, hol a híres kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban. Egyiket sem ismertem ugyan, hanem azért béke hamvaikra.

15 13 j