Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

nyílt, betörvén oda a császár — növekedjék dicsősége — ereje és elfoglalván azt. A várost felgyújtották, fölégették és a város füstje, mint a kemence kéményének füstje, úgy szállt az ég felé, a saját szemünkkel láttuk háromórányi járás távolságból." Schulhof a bevonuló keresztény had rovására írja a város égését, holott az a kivonuló törökök számlájára írható. A győztesekkel együtt érkezett Kéry püspök is, de hamarosan menekülnie kellett, mert Vác ismét a töröké lett.

9 Néhány hónap múlva Sejtán Ibrahim súlyos vereséget szenved a táti csatában, majd Vácon keresztül Visszavonulva felrobbantja a vár erődítményeit, felgyújtatja a fontosabb építményeket és Budára távozik. A felszabadító hadban található Lassay Armand de Madaülan márki, aki Magyarországon szerzett tapasztalatairól levelekben számol be. Vác elfoglalása után 1685. szeptember 15-én írja: „Amikor ,a táborba értünk, nagy tüzet láttunk, és a magyarok hírül adták, hogy Vác ég, a törökök közeledésünk hírére felgyújtották... Vác már csak felégetett, szegény város."

10 így nem csoda, hogy Tollius holland utazó Vácon 1687-ben is sátorban aludt, mert nem talált házat, melyben megszállhatott volna. „A várost és a várat nagy gonddal átkutattam. Néhány tót család lakott ott, vagyis rejtőzködött ott pincékben."

11 Az 1685-ben a Szentendrei-szigetről menekültekből 39 váci család kétévi távollét után visszaszivárgott és további 16 jövevény család is összeverődött, s az előzően török lakta házakba szállásolt be, azonban hamarosan továbbköltöztek.

12 Bendő István vikárius 1689. szeptember 21-én szerződést köt Bullám Konráddal a városba betelepülő németek kötelezettségeiről és jogairól.

13 1687-ben Péczeli Szabó Mihály a város egy elpusztult ház telkét pincéjével együtt 10 forintért vette meg. Barsi Mihály 1688-ban eladta házát 95 forintért Boros Mihály váci harmincadosnak, melyhez egy nagy konyha, mellette bolt, hátsó szoba konyhával, pince és a ház mögötti kert fele tartozott.

14 1696-ban 91 család, három évvel később 147 magyar és 74 német (sváb) telepes kerül összeírásra. A beköltözés folyamatos, 1702-ben a 186 magyar lakosból 134 jobbágy, 52 zsellér, a németek közül 64 család között csak 2 zsellér volt.

15 A Rákóczi-szabadságharc alatt újabb megpróbáltatás vár Vác lakóira, főképpen a magyarokra, mert a betelepült németek ezen idő alatt elhagyták a várost, valószínű a labanc kézen imaradt Budára és Pestre húzódtak. A város 1704-ben, éppen lakóinak kuruc érzelme miatt pusztul el majdnem. Emiatt Rákóczihoz fordulnak, mentse fel őket a „felfegyverkezéstől és felüléstől, mivel ezen nyomorúság alá vettetett helyünk két felülvaló ellenség torkában vagyon, úgy mint Buda, Pest és Esztergom között, melly ellenségünk az elmúlt napokban is rajtunk való dühösségeket bővön meg mutatták, mert városunknak fele részit földigh leégették, házainkban levő kevés javainkat mind prédára vetették". Ha a fejedelem továbbra is felülésüket és táborba szállásukat kívánja, „félő, a mint elszánt dühös szándéka mutattya, még a megmaradott házainkat is tűzzel emészteti, itthon maradandó gyermekeinket fegyverre hányja". Kéri ezért, hogy maguk őrizhessék jószágocskáikat.

16 öt év múlva bekövetkezett, amitől tartottak, Vácot ismét megtámadták a császári zsoldban álló rácok, e azt is elhamvasztották, amit korábban meghagytak. A kitört pestis miatt a papság s a katolikus híveik Gyöngyösre és Egerbe, a reformátusság pedig Cselőte, Monyok, Gyada erdőtisztásaira mene8