Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

kült. Onnan az új váci püspök, Kollonich Zsigmond tiltó rendelkezése miatt a protestánsok nem térhettek vissza a püspöki városba, 1714-ben Kisvácon te­lepedhettek le. 17 Sajgó Benedek pannonhalmi főapát és Martony őrkanonok 1711-ben ke­resztülhaladva Vácon, csak romokat lát „itt ott mégis lehetett a régi városfa­lakat és tornyokból némi maradványokat látni" — írja naplójegyzeteiben. 18 „Poraiból megéledett főnix" Az 1571-ben készült török házösszeírás óta 1713-ig nem készült Vác min­den lakójáról névsor. Az utóbbi azonban a cenzust fizető zselléreket is felso­rolja. A sokszor idézett 1715. évi országos összeírás 151 családnevével szemben ez 360 háztartásfőt tartalmaz, tehát 2,3-szeresét az eddig ismertnek. A város három fertályában nagyobbára magyarok, a negyedikben többségében néme­tek laknak. Az első fertályhoz tartozó Tabánban nevük után ítélve kb. 10 ci­gánycsalád is élt. (A fertályok számadatainál az első magyar, a törtvonás utáni német, illetve cigány.) I. fertály: 97/8; Tabán: 35/10; II. fertály: 31/0; III. fer­tály: 65/0; IV. fertály: 35/79. 19 1728-ban Püspök-Vácon 303, Kisvácon 66 család élt. 20 Három év múlva, 1731-ben újabb tűzvész pusztít a városban. Bél Mátyás a híres Notitiae Hun­gáriáé novae historico-geographicae szerzője utána járt itt, s művében így ír róla: „Emlékszünk arra a minap megesett tűzvészre, amely nagy kárt okozott a polgároknak, de ez egyúttal az építkezésben figyelmesebbé és óvatosabbá is teszi őket. Az alacsony kis épületek ugyanis, amelyek náddal, szalmával van­nak fedve, ha egyszer a láng beléjük kap, széltében-hosszában .tovaterjesztik a tüzet." Bél ittjártakor elégedetten megállapítja: „Már vannak ugyanis, akik a házaikat fából, jól kimunkált tetővel, sőt cseréppel fedik és magas falakat húznak, ami a szomszédból érkező tüzet megállítja." 21 Úgy látszik, még kevesen követték ezt az óvóintézkedést, mert 1737-ben egy újabb tűzben 32 ház égett meg. Ebben az esztendőben fordul meg Vácon Bauffremont őrgróf, s megálla­pítása szerint „a lakók földben ásott kunyhókban laknak" és élelmiszerhiány­ban szenvednek. A tűzvészben megégett váciak lakhattak földkunyhókban, amíg megépítették házaikat. Az őrgróf közlését csak így kell értelmeznünk. 22 Kisvác lakói is „nagy fáradsággal építik fel házaikat", tetőanyaghoz fát kaptak a püspöki erdőből, a falakat vályogból készítették. 23 öreg Nagy Mihály váci lakos halála után, 1740-ben házát megbecsülik. „Kőművesmunka vályogbul 46 öl, ácsmunka fástul in concreto, 2 üveg ablak fástul, 2 vas kilincs az ajtón 140 ft. 95 dénárt ér" a becsüsök megállapítása szerint. 24 Vác barokk „ékességei" A nagy egyházi építkezések az 1720^as években kezdődnek. Lincz Orbán kőművesmester 1728-ban elvállalja a Ferences-templom és kolostor megkezdett munkálatainak folytatását. Az építőmester „architector" 9 építészsegédet és 7 kőművessegédet foglalkoztat. Egyházi és polgári megrendeléseken dolgoztak. 1725-ben folyik a Piaristák-háza építése. 25 Lidi József sütő-mézeskalácsos költségén készül a Hétkápolna, a gazdag 9

Next

/
Thumbnails
Contents