Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

nem maradt el Bethlen intézkedése, félszólítja Bars vármegyét: kapuszám után gyalogokat küldjön Vácra, „hogy a török is a készenlétet eszében vévén, gonosz szándékátul supersideáljon".

280 Április közepén pedig Thurzó Szaniszlónak megparancsolja, legyen vigyázassál; Vác környékére küld válogatott 1000 lovast, 300 kopjást és 500 hajdút, bár meg van győződve róla, hogy a török azon időben nem tervezi megszállni Vácot.

281 Azóta csend honolt, de vihar előtti csendnek tűnt ez Foktövinék. 1620. augusztus 27-én Dóczy István volt váci főkapitány vezetésével a (magyar és cseh szövetség közös, száz főt meghaladó követsége Besztercebányáról a Portára indul. Bethlen kipróbált híve, Rimay János harmadszor jár követségben Konstantinápolyban.

282 A népes követség tagjai szeptember 6-án az éjszakát (Drégely) Palánkon töltik, másnap megérkeznek Vácra. A vendégek elszállásolnak, Dóczy a vár új főkapitánya, Strucz Ferencnél, Rimay pedig régi barátja, Foktövi János parókiáján talál szíves fogadtatásra. Közöttük régi barátság szövődik, mindketten literátorok. Rimay országosan ismert költő, Foktövi rímesidőmértékes versek írásával kísérletezik. Rimay még a szegény, elhunyt Balassi Bálint barátságát élvezte, ott állt a halálos sebet kapott költő mellett, amíg le nem hunyta szemét. A jó barát és mestere hagyatékát őrzi, „Istenes énekeit" már kiadta Lőcsén 1604-ben. Foktő vit annak idején megajándékozta egy Balassi-exemplárral, ez alkalommal pedig követi levelesládájából Oszmán padisah Bethlen Gábornak tett esküvését adta át, melyet a prédikátor boldogan bemásolt könyvecskéjébe. „Az török császár esküvése Bethlen Gábornak Én szultán Szulimán Istennek ikegyeknességéből győzhetetlen török császár, esküszöm az fölségös Istennek mindenhatóságára az mindenható Istennek szentségére, fenősségére és az Istennek jóságára, az mennyeknek erősségére, napra, holdra, csillagokra, az földre és az földnek színére, életömre és lelkömre, az én anyám tejére, az én kinyeremre, f egy verőmre, az nagy és szent Mahumetre, ősöm ősire, és mindh muzulmánoknak környülmetélködésükre és üdvösségeikre, hogy téged öcsémet és fiamat, tudni illik Gábrielt, Magyar-országnak jövendő királyát, semminemo te nagy dolgaidban el nem hagylak, hogy ha minden birodalmam Országim, s minden hatalmasságim eltapodtatnának és semmivé lönnének és ha csak magam egyedül egy törökkel maradnék is, megh ha velem kettő, három avagy leg föllyebben négy szömélyek megh maradnának, azokkal köteles lögyek és tartozzam tégödet oltalmazni, és az tégidet megh keresőnek és hozzád tartozónak kész leszök, ha mit én velem akarh cseleköttem, mindönökbe teneköd kedvesködni. És hogyha az én fogadásomnak eleget nem tönnék, akkor az fölségös Istennek haragja, és az igaz Istennek igassága, az én fejemre jőjön és engömet egészlen tellyességgel elveszessön, és valamit az én testem megh illet az fölségös Isten kűsziklává változtassa és az földnek erőssége engemet rajta járni ne szenveggyen de az föld kétfelé vállyék, és engömet testöstül leiköstül be koppacson és el nellyen. Költ a mi császári városunkban Constantinapoliban 3 Nov Anno Proph. 1619."

283 Egy héttel későbbi eseményekről Rimay beszámol Foktövinék. A Pozsonyban, november 11-én összehívott országgyűlés 1620. január 8-án Bethlen Gábort Magyarország fejedelmévé választotta. A török előbb tiltakozott ellene, hogy Magyarország királya legyen, mert akkor Erdély is visszakerülne a magyar 59