Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

A váci pestis áldozatai Az utolsó pestist 1739-ben hozták be a katonák a török ellen folyó háborúból, hazatérőben a Balkánról. Pest megyében Alsónémedin és Rékáson fordul elő az első megbetegedés, január 29-én jelenti Pest megye a Helytartótanácsnak. Vesztegzárat rendelnek el, azonban akadálytalanul terjed tovább a ragály.. Vác lakosságát is megszállja a halálfélélem, s a vallásban keres védelmet.. A pusztító betegség elhárítására Szt. Rókus tiszteletére kápolnát épít, s augusztus 4-én felavatják. Másfél hét nem telik el, 15-én kitör Vácott is a pestis. A vármegye alispánja, Mágocsy Mihály 20-án jelenti a Helytartótanácsnak, hogy a szükséges intézkedéseket .megtette. Vesztegzárat létesítenek a város körül,,, kilenc stációra 2—2 lovas és ugyanennyi lakost állítanak, parancsnoksága Kisnémedin székel. A városon kívül felállítják a lazarétumot, vagyis járványkórházat, melyet azonban megbetegedettek nagy része nem hajlandó igénybe venni. Vezetőjének megbízzák Zeppel Gottfrid pesti sebészt. A városban Knab János chirurgus seborvos oroszi borbély, valamint társai ellenőrzik a kór terjedését. A megye első jelentése váci pestises áldozatokról augusztus 30-án kelt. Ekkor már 11-en haltak meg a lazarétumban és a házaknál. Pontos statisztikát vezetnek a betegség lefolyásáról, a halottakról, a /betegségről és gyógyultakról 132 napon keresztül, egészen 1741. február 2-ig, melyet 3—4 naponként megküldenek a Helytartótanácsnak. Szeptember 2-án 42 beteg fekszik a lazarétumban, 34 pedig házaknál. Ezen a napon meghal 10 fő. A járvány alatt legnagyobb halálozás szeptember 10-én 15 fő volt. E naptól kezdve visszaesik általában 5—10-re. A lazarétumban fekvők száma viszont 60-ra emelkedik, a házaknál imég mindig 40 körül mozog. Szeptember 25-én 103 beteget tartanak nyilván, halott ezen a napon már csak 4 volt. Október 2-a így is 147 áldozatot követelt. Ezt követően fokozatosan csökken a betegek és halottak száma. Novemberben 10 halottról s utána 1741. február 12-ig 4-ről történt jelentés, így összesen 191 pestises áldozatról szól a hivatalos kimutatás, szemben Karcsú Arzén által s tőle azóta többektől idézett 389-ről. így a 4200 lakosú városnak nem 10%-a, hanem 4,5%-a halt (meg pestisben. Az áldozatok között találjuk a lazarétum vezetőjét, Zeppel Gottfridet is. Mindnyájukat a Rókus-kápollna mellé temették.

232 Bodó András 1740. szeptember 6-án, tehát néhány nappal a pestis kitörése után testamentumot tesz, gondolván, hogy őt is elérheti a ragály. A nemrég felavatott Rókus-kápolnára 50 Ft-ot hagyományoz, hozzátéve: „ .. . hogyha az pénz tévéiednek az hirtelen halál miatt, tellyék íki jószágomból".

233 Pestis után a tanács meghálálja azok szolgálatát, akik a betegség alatt áldozatot hoztak a közösségért. Czeppel Gottfrid pesti chirurgus megözvegyült feleségének kérésére minden polgári tehertől mentesítik. Pater Benedek piaristának a pestisben való szolgálatáért és elégett ruhájáért, ágyáért 12 aranyat fizetnek. Knab János oroszi borbélynak az 1739. és 1740. évben végzett vizitálásáért és a pestisben tett sokrendbeli fáradságáért a város nevében a tanács rendelt neki 50 Ft jutalmat. A pestis alkalmával Csorba Györgytől és Balázsik Andrástól a város egy hajót lefoglalt a Vácon pestisben meghalt idegenek elszállítására, azért a város kasszájából 20 Ft-ot ad. Nem feledkezik meg a város arról, hogy a pestisben kiosztott bor, hús, kenyér és pénzbeli költségeket számbavegye, s akik abból „házokhoz szolgáltak 51