Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

Talán maguk az ítéletet hozó szenátorok, vagy maga a városbíró is elkö­vetett ifjúkorában hasonló csintalanságot, azért nem vették elő a derest és pál­cát. 226 Amikor Justitia szemet huny Nem a heteshajó, hanem külön járat indult a budai vásárra 1784. novem­ber 29-én. Sokan útra keltek Vácról, téli ruhát, egyéb holmit beszerezni; ott a legnagyobb kínálat ilyenkor. Az „asszonynépség" eladnivalót visz magával. A hajón utazik Ambro Ferenc tipográfus, neki is be kell szerezni a nyom­dájához néhány bála papírt, új ólombetűket az Egyetemi Nyomdától. Királyi privilégiummal Vácon csak ő gyakorolhatja mesterségét, 12 év óta nyomtatja könyveit. Ambró nyomdász a váci dézsmás Hanulik Andrássál éppen arról be­szélgethet, hogy ebben az éven milyen kiadványa került ki a keze alól. Szent­mihályi Mihály boconádi plébános Házi orvosság című könyve ez esztendőnek a legsikeresebb kiadványa. Hasznos tanácsaiért úgy elkapkodták, hogy hama­rosan újból kell nyomatni. így befellegzett a kuruzslók és javasasszonyok koty­valékos orvosságainak. Amíg a hajó lassan csorgott lefelé a Dunán, meghányták-vetették a vá­ros ügyes-bajos dolgait. Ez esztendő sok újat hozott a Magistrátus életében. Ami nem sikerült évekig, a januári tisztújításon kibuktatták az urasági jelöl­teket. Az új városbíró a nép kívánságára megválasztott Dombay Sándor vice­nótárius lett. П. József uralkodásának kezdete óta a szegény nép bizakodása megnőtt, október 16-án a király is megjelent váratlanul Vácon, s azt rebesgetik, hogy az egyetemet Budáról ide akarja hozni. Akkor Ambro Ferenc tipográfusnak még több munkája lenne. A szabad borárulásért is hangoskodnak. Bartos József és Kálmán György legutóbb botot kapott érte. Amióta Kép Jánost és társait megbotozták, senki nem mert megszólalni. Most megjelenve 600-an a városházán, megbízzák Dom­bayt és Juhász György nótáriust, vezessenek küldöttséget Bécsbe a város fel­szabadítása érdekében. Kép János ismét hallatta szavát, szeptember elején Dombay megtudta Vajzer kapitánytól, azért magához hívatta nagybátyját, fi­gyelmeztette, „ne próbáljon felgyújtásra bátorságot venni, mert keményebb móddal hallgatásra rendeltetik". Megmagyarázta neki, hogy a város felszaba­dulásának más útját keresi. Vajzer János kapitánynak is parancsba adták szor­galmatos vigyázassál legyen, mert a nép „szögben, lyukban gyűlést tart, mely­ből nem egyéb az egy rossznak /következhet". Éppen Kép János megpironga­tása került szóbeszédbe, amikor az Ambró közelében álló asszonyok felfigyel­tek a tipográfus hirtelen haraggal történő kifakadására. Dombayt kezdte szidni, mert az uraság kovácsának is megparancsolta, hogy a mellette levő keskeny utcácskát tisztítsa ki, mert ha nem, 30-at vágat rajta. Ambró nem tudta, Dom­bay talán ezzel akarta bizonyítani, hogy a városban az uraság embere felett is parancsol. Ambró még jogtalanabbnak ítélte Vajzer kapitány tettét, mert a bírák híre nélkül a szappanoslegényt lehúzatta és 30 pálcát vágatott rajta „hunczfut, kutyateremtette, ebatta". Vagy fél óráig szüntelenül szidta, károm­lotta: „Nem kapitány, huncfut, ördögatta teremtette. Az egész tanács hucfut." Elkerítette drasztikusan az anyjukat is szidva. Rezsetka Mihályné csitította, dorgálta, miért becsteleníti Vajzer kapitányt, mind pedig a Tanácsot, azért 48

Next

/
Thumbnails
Contents