Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

adót, hanem Göd pusztának, a vásártartásnak, vámnak, révnek, kocsmáknak, serháznak árendáját is a szegénységnek ikelil előteremteni. Az uraság maga tapasztalhatta, hogy a szegénység „minemű sírást, rívást, zúgolódást vitt légyen végbe, midőn utcánként szekerekre rakván házbéli eszközeit, eleségét a város házához vitték a bírák". Kérik a városi számadás ellenőriztetését, „a kasszát bírák által kik okai valánalk helybe állítani".

191 A város számadásainak ellenőrzését a püspök 1729-ben rendeli el, amikor hazatér Nápolyból, addig ui. ott volt alkormányzó. Az 1730—32 közötti számadásokra tett felülvizsgálat megmutatja azokat a hiányosságokat, melyek a város pénzkezelésnek gondatlanságára utalnak. A városi boltbérletből, befizetett és hátralékos összegek is hiányoztak a pénztárnaplóból. „Jói juthat eszàben Kamarás úrnak, hogy János Görög boltyátul a városnak esztendőnként 30 ft., István és Péter rácok is bizonyos pensumot adták, de azon fizetések Kamarás úr számadésaiban híre sincsen, melyet ha megfüzettek, hova tette, ha meg nem fűzették, miért rajtok meg nem vette, elegendő képpen meg nem felelhetvén róla, tudgya maga megadni helettek 38 ft-ot."

192 Hiányos a porció beszedése, a forspont (előfogat) készpénzben szokott megtérítésének nincs nyoma a bevételek között. A bevételek között nem szerepel a patika, mészárszék, keresztény—zsidó és görög kereskedő boltja, a városház alatti kocsmáért járó bér, összesen 122 Ft. A városi malmokban 94 kiló vámbúzát a Kamarásnak átadta a malombíró, de „hova tette, róla számot adgyon, vagy tegye helyre fogyó akkori árát 84 ft. 60 dénárt".

193 A felelőtlen pénzkezelésnek ebből az időből egyik bizonyítéka Kecskeméty Ferenc 1737-Лэеп kelt végrendelete. Ebből idézünk egy részletet: „Mivel hogy malombíró voltam, adós marattam, azolta senki nem kereste, huszonöt forinttal... Városházánál amikor gondviselő voltam városét elköltöttem egyszer is másszor kit Városházánál, kit másutt, az hol mi maradott nálam vagy meg ettem, vagy meg ittam akár mire költöttem egyszer is másszor is nem hová, akár sokat, akár keveset." Kecskeméty városbíró volt 1715-ben, szenátor, malombíró, esküdt később. Becsületére legyen, hogy halála előtt önvizsgálatot tart, s így rendelkezik vagyonáról : „. .. maradgyon a Városnál négyszáz forintig házam, amivel fölylyöbb el adgyák Páter Mihály fiamé legyen".

194 Paraszt polgárok Vácon Vizsgálódásunk tárgyául egy tősgyökeres váci családot választunk, melynek múltjáról a legtöbb adatot sikerült gyűjtenünk. A Kurdi család 450 éves múltját nyomon követhetjük. Hazánkban Kurd nevű község csak egy van, Tolna megye Dombóvári járásában. A mohácsi csatavesztés utáni évtizedekben Kurd közelében levő Döbrököz és Tamási vára Werbőczy Imre parancsnoksága alatt 15434g szembeszáll a török hódításnak. Tolna, Baranya, Somogy megye lakói közül ebben az időben többen északabbra húzódnak a hadszíntérré váló környékről. így kerül több család az Alföldre, a Csepel-sziget közeli Alsónémedibe, a váci püspök birtokára, feltehetően az 1526—1543 között megismétlődő török hadjáratok alatt megcsappant régi lakóknak a helyébe. 1546-ban a török defter összeírásban 15 családnévből három utal Tolna megyei beköltözőre: Bátai, Kurdi és Paksi. Némediben 1546-ban Kurdi Lőrinc nős embert és testvérét, 39