Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

Mátét, 13 évvel később a nagykorú (16 éven felüli) fiát, Andrást is összeírják. A család folyamatos ottléte igazolható, ahogy terebélyesedik, egyes tagjai új megélhetési helyet keresnek maguknak. A váci püspök szomszédos falujában, Üllőn tűnik fel 1578-ban egy összeírásban Kurdi Tamás telkes jobbágy neve. Innen már csak egy lépés tovább, hogy a XVII. század elején a püspök városában feltűnjön Kurdi Mihály.

195 Az Alsónémedin maradt Kurdiak 1686-ban, Buda ostroma idején falujuk lakóival együtt elmenekülnek a Dunántúlra. Tatán húzták meg magukat, de a vész elmúlta után Kurdi András Tatán marad, és a család többi tagja sem tért vissza Alsónémedibe.

196 A 15 éves háború alatt a váciak a Szentendrei-szigetre húzódtak. Amikor visszatérhettek városukba, az romokban hevert, mert 1597-ben elpusztult. A régi lakók közül alig tért vissza néhány, azonban hamarosan benépesül a város a környék és távolabbi helységekből érkező jövevény ékkel. így került oda a tőzsérként 1629-ben megismert Kurdi Mihály is.

197 Neve legközelebb 1653-ban tűnik fel a váci püspöki urbáriumban. Egésztelkes, de csak 2 ökröt tart, a 28 egésztelkes 4 ökrös gazdával szemben.

198 A felszabadító háborút Vác lakossága ismét megsínylette, újból a Szentendrei-szigetre kénytelenek menekülni a felvonuló hadak elől. 1687-ben térnek vissza, ekkor Kurdi Ferenc állatállománya mindössze 1 ló s van 1 kapás szőleje. A többi lakosok is hasonlóan szegények, a 39 családfőből háromnak volt 2—2 ökre, egynek egyetlen tehene, ötnek 1—1 lova, disznó pedig mindössze 5 volt. Nemsokára Kurdi Mihály és György is hazatér. Kurdi Mihály állatállománya 1699-ben 2 ökör, 3 tehén, 2 fiatal tinó, termő bora 3 akó. Három év múlva, 1702-ben ő a város bírája, tehát tekintélynek örvendhetett. Két fiának is javul anyagi helyzete, amíg Ferencnek 1688-ban csupán 1 lova volt, 1699нЬеп állatállománya már 2 ló, 2 tehén, 1 tinó, terem 11 akó bora, vetése 18 mérő. Testvére, György állatállománya akkor 4 ló, 2 tehén, bortermése 7 akó.

199 Állatállományukból azonban észrevehető, hogy hiányzik az ökör, van viszont számos lovuk, mely abban az időben főfoglalkozásul nem földművelésre, hanem fuvarozásra, a Duna mellett hajóvontatásra utal. A Kurdi család mindenkor megmaradt a földművelés mellett, önellátás érdekében, de fő foglalkozása a több ágra szakadt családnak a XVIII—

XIX. század folyamán a fuvarozás, hajóvontatás. Az utóbbihoz rokonit a harmadik foglalkozásuk, a molnármesterség, hajómalmuk legtöbbször ott őröl a Dunán. A $zázad elején élt két családfő leszármazottai több ágra szakadnak, 1785ben a 9 családfőnek 15 fiúgyermeke volt.

200 Háza, belső telke egy-egynek 496— 723 négyszögöl nagyságú. Házukat örökölték szüleiktől, vagy magúk építették. Az örökölt házat, amikor megnősültek, megosztották egymás között a testvérek, vagy egyikük megvásárolta testvére részét. Kurdi János két testvérével építette házát, elválásuk után pedig 400—400 Ft kielégítést adott. Kurdi Mihály 350 Ft-ot fizetett testvérének a fél házért. Egy-egy ház Kisvácon akkor 1200—1400 forintba került. Atyai örökség. Több, kevesebb készpénzt jussoltak szüleiktől. Kurdi András 219 Ft 30 kr-4, Kurdi Mihály 280 Ft-ot, János 400 Ft-ot, Ferenc jussa mindössze 40 Ft volt atyjától. A feleségek hozománya: Készpénzben Kurdi Andrásné 210 Ft, Mihály felesége 200 Ft-tal segítette urát a házvételben. Másik Kurdi Andrásné 400 forintot hozott a házasságba:, Ferenc felesége csupán 100 Ft-ot. Gazdaságuk. Szántójuk: 5—15 m. holdig. 40