Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Rozália: Pest megyei építőmunkások életkörülményei a dokumentumok tükrében (1900–1945)

A megemelt építőipari bérékhez a Tanácskormiány nagyarányú lakásépítési elképzelése szerint megfelelő munkaalkalom is járulna. A Forradalmi Kormányzótanács már március 28-án intézkedik a Magyar Tanácsköztársaság Központi Lakásbiztosságának megszervezéséről. Az április 4-i tárgyaláson, ahol 28 Budapest környéki város és község direktóriumi küldötteivel tárgyalnak a direktóriumok mellett működő laíkásbiztosságok felállításáról, részt vesz Budaörs, Budakeszi, Csömör, Dunaharaszti, Pamáz, Szentendre, Törökbálint küldötte is. A Pest megyei direktórium intézőbizottsága a nyomorúságos cselédlakások felszámolása, a legégetőbb lakásproblémák megoldása érdekében a falvakban, uradalmakban kb. 18 000 lakás sürgős felépítését tervezi.

38 Ha ennek a nagyszabású tervnek a kivitelezését sikerül legalább elkezdeni, nemcsak a volt gazdasági cselédek, a falusi szegények lakáshelyzetén segít, de hosszabb időre biztosítja Pest megye építőipari munkásainak a munkalehetőséget. A rövid idő és a nagyon (korlátozott anyagi lehetőségek ellenére konkrét eredmények is születnek. Cegléd városának pl. 150 ezer koronát folyósítanak építkezésre. A Pest megyei direktórium birtdkrendező és termelést biztosító bizottsága 1919. június havi jelentésében számol be az elkezdett építkezésekről: „A gazdasági munkáslakások és gazdasági épületek szükséges tatarozási munkálatai eddig anyag hiánya miatt csak kis mértékben kezdődhettek meg. Az ehhez szükséges anyagok, főleg tetőfedő anyagok kiutalása miatt az Építési direktóriummal a tárgyalások megindultak. A gazdalsági munkáslakások túlzsúfoltságán eddig más megfelelő épületek adaptálásával segítünk, radikálisan azonban csakis új építkezéssel lehetne segíteni. A vármegye direktóriuma tervbe is vette több ezer ilyen munikáslakás egységes építését, az előkészületek erre megkezdődtek ... ... folyamatban vannak a dunaitetétleni puszta cselédlakóház átalakítása, Göbölyi puszta (Alsódabas) gazd. épületek javítása, tököli kertgazdaság munkásház átépítési ügye, Tököl Hermina major cselédlakás átalakítása, Solti termelő szöv. istállók és imunkáslakásök ügye, Albertirsán a volt Geist-feile gazdaságépületek javítása és átalakítása, Farmoson istállóépítkezés ügye, Dunabogdányi munkástanács kérelme a Walienfeld-féle kastély lebonyolítása és egy kultúrépület felépítésének ügye, valamint a legtöbb szocializált gazdaságok épületeinek általános renoválása .. .'

,39 Természetesen az építőipari imunkások sem csak saját 'megélhetési gondjaikkal foglalkoznak. A MÉMOSZ már a Tanácsköztársaság kifeiálttása utón rövidesen kiáltványt intéz az építőmunkásokhoz, amelyben munkára és harcra szólítja fel őket: „Dolgozni és harcolni kell! Az egyik föladatot a szákszervezeteknek kell megoldamok, a másikat a vöröshadsereg oldja meg. Minden építőmunkás is szívének egész melegével érezze át az idők nagyszerűségét, a feladatok szépségét és dolgozzon, vagy harcoljon, de tétlenül ne álljon ebben a nagy viharban !"

40 Szükség is van a mozgósításra, hiszen a Tanácsköztársaság idején a szakszervezetek is komoly feladatot kapnak a proletárállám gazdasági és igazgatási apparátusában. Pl. a Szociális Termelés Népbiztossága által április 12-én létrehozott építési direktórium megalakítását a MÉMOSZ kezdeményezi, a népbiztos a szövetség ajánlása alapján nevezi ki a direktórium tagjait.

41 Fontos feladatuk a szocializált vállalatok irányítása, a munkásellenőrzés biztosítása. Az „Építés" című hetilap erről így számol be: „A fővárosban működő nagyobb építő üzemeknél a munkásság még a múlt hét folyamán átvette 375