Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

Ezek közül Cegléden a Horthy-korszakban az alábbi iskolatípusok működtek:

26 1. m. kir. állami Kossuth Lajos Gimnázium 2. Állami polgári fiúiskola Állami polgári leányiskola Római katolikus polgári leányiskola (1937-től „Szent József" nevét vette föl), a ceglédi köznyelv szerint „zárda", a „Mi Asszonyunk" kalocsai nővérek rendjének kezelésében. 3. Elemi iskolák: A városban: a) róm. bat. elemi iskola b) Református népiskola c) evangélikus elemi iskola izraelita elemi iskola

27 Valamennyi városi ismétlős számára : 3 évfolyamos Önálló Gazdasági Népiskola vagy iparos-, illetve kereskedőtanonciskola (ez utóbbi kettő a külterületi gyerekek számára is) rendelkezésre állt. A külterületen: 18 elemi iskola, valamennyi állami jellegű; közülük 13-ban: mezőgazdasági továbbképző (ismétlő), városi kezelésben. A ceglédi elemi iskoláik között tehát három alapvető különbség volt: 1. A külterületiek mind állami kézben voltak, a belterületiek pedig a városi felekezetek „kebelében" működitek. Ez a különbség a tantervben, tananyagban, a tanítók kinevezésének módjában, helyzetében is megnyilvánult. 2. A városiak osztottak voltak, a tanyasiak mind osztatlanok. 3. Különbségek voltak a felügyeleti szervek összetételében is: felekezeti iskolák első fokú hatósága az iskolaszék volt, államiak esetében az elemi iskolai gondnokság gyakorolta ezt a kötelezettséget. Ez utóbbi tagjait az igazgató javaslata alapján nevezték ki, max. 26 taggal. Hivatalból kerülitek be: a polgármester, valamennyi felekezet egy-egy tagja, a városbeli iskolák vezetőinek képviselői, az elemi iskolai tanítók, összlétszámuknak megfelelő ahányban, valamint a városi tisztioirvos. A többiek tekintélyes személyiségek voltak. 1938-ban az alábbiak alkották a gondnokságot: Antal István gazdálkodó, Bezzegh Ernő szőlőbirtokos, Czeglédy Sándor ref. lelkész, Csipkó László földbirtokos, Egri Ferenc, a katolikus fiúiskola vezetője, Haerter Ádám, a Surányi Hadiárva Otthon igazgatója, gimnáziumi tanár, Hitter Ferenc tanító (Czáirákdűlő), dr. Hunyady Ferenc ügyvéd, Kádas Mihály gazdálkodó, Kiss Gyula ref. tanító, Lux Ervin dr. tisztiorvos, Molnár Zsigmond kat. plébános, Paulovits Károly ny. gimnáziumi tanár, Pavetits Manó, az állami polgári fiúiskola vezetője, dr. Sárkány Gyula polgármester, Szúnyogh Dániel bognármester, Várkonyi Sándor gazdálkodó, Westsik Károly, az Önálló Gazdasági Népiskola igazgatója, Wolf Lajos evangélikus esp. lelkész, Záray Aladár ny. városi orvos.

28 Mint Géczi János, a külterületi iskolák egykori igazgatója elmondta : kellő tapintattal arra is vigyáztak, hogy az elnöki tisztet évről évre fölváltva viseljék az egyes felekezetek lelkipásztorai. A gondnokság intézkedett az iskolák elhelyezéséről, dologi szükségeiről, fölszereléséről, tatarozásáról. Évről évre gondos kimutatást állítottak össze, mit a városi képviselőtestület fogadott el. Az anyagi hozzájárulást a városi köz337