Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

3. A kor igényeinek megfelelő tanítói szolgálati lakások is épültek. 4. Napjainkban is használatban levő, az idő viszontagságait jól tűrő épületeket emeltek. A KíebeZsberg-akció „áldásait" a ceglédi tanyavilág is élvezhette, bizonyos, hogy az új iskolák megnyitásának is része volt az analfabéták számának csökkenésében:

16 összlakosság 6 éven felüli analfabéták száma %-a 1920 1930 1941 36 929 4 729 1 13,9 37 413 , 3 021 9,06 38 870 2 630 7,4 Ezek a számok egyéb tanulságokat is rejtenek magukban: 1. Ha az 1920-as ceglédi analfabéták számát összehasonlítjuk a szomszédos városok hasonló adataival, azt látjuk, hogy a ceglédi arány kedvezőbb azoknál: Nagykőrös 20,2%, Kecskemét 22,8%, Szolnok 15,2%. De az egész Duna—Tisza közén itt volt a legkisebb az írni-olvasni nem tudók száma. (Az országos átlag 15,2% volt.) Ennek oka sok mindenben keresendő (az iskolák számán kívül): történeti, gazdasági, földrajzi küiönlbségék és a népesség nagyságának eltérése. 2. Az analfabéták száma lassan bár, de csökkent 1920-tól kezdve (1900-tól 1920-ig 846-tal emelkedett

17

). Az 1930-as statisztika az analfabéták számát részletezi is: 6 évnél idősebb népesség

18 6 évnél idősebb analfabéta Belterület : Külterület : Összesen : 23 185 1716 (7,5%) 10 194 1305 (12,8%) 33 379 3021 Nem jelentett ez mást, mint hogy a városban kb. minden 7., a tanyákon pedig minden 12. ember nem tudott írni-olvasni. A hátrány tehát még mindig a tanyasiak oldalán állt, melynek oka különösebb magyarázatra nem szorul. Nem tudtak tehát maradéktalanul érvényt szerezni a 'tankötelezettségi törvénynek, dacára annak, hogy Cegléd határában 18 elemi iskola épült föl, az alábbi sorrendben:

19 I. sz. melléklet 1. Kámán (1878) 2. Bán-dűlő (1880) 3. Kistelek (1883) 4. Lendér-dűlő (1887) 5. Kappanhalom (1893) 6. Seregélyes (1897) (gerjei) 7. Zöldhalom (1898) (új erdei) 8. Csemő (1903) 9. Homokpuszta (1903) 10. Czárák-dűlő (1910) 11. Budai út (1913) 12. Kecskéscsárda (1914, majd 1926) 13. Márta-dűlő (1914, majd 1926) 14. Szűcstelep (1926) 15. Törteli út (1926) 16. Körösi út (1928) 17. Gerjetelep (1928) 18. Kenderföldek (1928) 335