Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

III. Az 1928-ban kiadott Magyar népoktatás című könyv is ezt állítja : „ . .. nagyobb arányban csak azok a városok mutatnak fel írástudatlanokat, amelyeknek nagy határuk és sok külterületi lakosuk van".

9 Az analfabéták nagy száma volt az oka annak, hogy a Horthy-korszak leglátványosabb és legeredményesebb akciója éppen az oktatásügyhöz kapcsolódik: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik az a nagyszabású program, melyet az 1926: VII. te. határozott el s amelynek elsődleges célja a külterületek iskolával való ellátása volt.

10 Ezt mutat ja a törvény teljes neve: „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról." A helyzet súlyosságált mutatja a törvény életbelépését megelőző felmérés, mely 3500 tanterem és 1750 tanítói lakás sürgős felépítését mutatta ki. Rövid idő múlva ezt a számot is pontosították, figyelembe véve a tankötelesek számának várható növekedését is. A módosított terv már így festett: 5784 tanterem és 2778 tanítói lakás, összesen 8562 objektum (1 objektum = 1 tanterem vagy 1 lakás). A terv teljesítését 1931-re tűzték ki.

11 A szakemberek sürgősségi sorrendet is megállapítottak az építkezés elkezdésére: 1. az 1925ben megkezdett, de az iskolafenntartó anyagi ereje miatt félbeszakadt építkezések folytatása, 2. iskolátlan községek, 3. külterületek, tanyák, majorok, 4. a zsúfolt iskolák fejlesztése, 5. a meg nem felelő épületek kicserélése (pl. a Balaton környékén). Az 130 700/1922. sz. VKlVínrendelet, illetve az 1926: VII. tc.-hez kapcsolódó kiegészítések aprólékosan leírták a külterületi iskolák létesítésének minden részletét. Iskolát kell építeni eszerint minden olyan' helyen, tanyán, pusztán, házhelyen, ahol a legközelebbi iskola 3 km-re van, ahol állandóan 20 család lakik s ahol a tankötelesek száma 30.

12 Az építtető az állam, a fenntartó a község vagy város. Meghatározták az építkezés költségeit, a fölépítésre szánt kézies igásnapszámot, a berendezést, a felszerelést. Az iskolák csak kötelező mintatervek alapján készülhettek és csak szilárd anyagból (tégla vagy terméskő). Ezért ismerhetők föl ma is első látásra a „KZebeZsbergr-iskolák". íme, egy jellegzetes épület: „Egy egy tanítás elemi iskola részei: a 10 m hosszú, 6,3 m széles, 3,6 m magas tanterem, ennek előtere, a két szobából álló (együtt 45— 55 m), előszobából, konyhából és kamrából s kisebb nagyobb, felül fedett, oldalt nyitott tornácokból álló épület, a szükséges, a tanyán való gazdálkodást is lehetővé tevő melléképületeikkel (istállók, ólak)."

13 Az iskolához tartozott még egy szertár is, mely szükség esetén a nőtlen tanító ideiglenes szállása lehetett. (Egyes tervek az osztályokhoz kapcsolódóan kápolna építését is lehetővé tették, ahol ez hiányzott, ott az egyházak a tantermet vették igénybe az egyházi szertartások rendezésére.) Bár az építkezési akció nem minden akadály nélkül folyt (kedvezőtlen anyagi helyzet, a helyi vezetőség részvétlensége, hanyagsága), 1931-dg lényegében 3475 új tanterem elkészült.

14 Az iskolák gyarapodása azonban nem egyenlő e számmal, mert a tantermek egy része a régi, rossz helyett épült. A kormányzat ezt a programot is egy lépésnek szánta a „kultúrfölény" eléréséhez. A valóság azonban a KZebeísberg-akció más hasznát is megmutatta: 1. Magyarország történetében ez volt az első, állam által szervezett iskolaépítési program.

15 2. Csökkent az országban az analfabéták aránya, 15%-ról 10%-ra. 334