Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

szellemre, mint a tudományos előrehaladásra. Hajtása azonban nem egyértelműen rossz, sőt előnyei is vannak, hiszen a diákot voltaképpen tanamyagteremtésre készteti, mintegy felnőtté avatja a jegyzetkészítés és másolás. Ugyanakkor a tudományosság szempontjából mind jobb tankönyvek ettől a felnőttes jogállástól fosztották meg a diákokat, s bár tudományukban emelkedtek, paszszivitásra kényszerültek az elsajátítás tekintetében. Nem -véletlen, hogy Arany jegyzeteit — már a tankönyvek korában — úgy látszik nagy élvezettel másolgatták a diákok.

105 összefoglalva az eddigieket azt kell várnunk, bogy a törvények korszaka után a gyermeki lét szintjére szorított, vagyis a felnőttektől teljes mértékben függő diákságot és ennek megfelelő életmódot találunk a nagykőrösi iskolában. Az iskola fénykorának diáksága és a következő évek A nagykőrösi iskolát valójában akikor szokták gyakrabban emlegetni, ha az 1851—60 közötti évekről esik szó, hiszen ez volt az az időszak, amikor Arany János a tanára volt. Tanártársai is kitűnő emberek voltak, s éppen ezért nem túlzás ekkoriban fénykorról beszélni. Látnunk kell azonban, hogy más dolog az iskola dicsőségre emelkedése, és megint más a 'diákélet átalakulása. S ezúttal éppen a diákélet hanyatlásáról van szó, ha autonómiáját, vagy társadalmi rangját kezdjük megvizsgálni. S a vizsgálódás szempontjainak sokfélesége miatt nehezen eldönthető előjelű változás, hogy immáron nem fő törekvése az iskolának a kálvinizmus tételeinek és erkölcseinek megtanulása, nem célja az újjászületés. A dolgok elébe vágásának elkerülése érdekében vegyük sorra a tényékét. Az Organisations Entwurf értelmében gimnáziumként csak akkor működhetett tovább a nagykőrösi iskola, ha nyolcosztályos iskolává szervezik, megfelelő számú (tizenkét) tanár alkalmazásával.

106 A szabályzatot Magyarországra 1851-ben (terjesztették ki, s nemcsak szervezetileg, hanem tartalmilag is nehéz feladat elé állította az iskolát a szaktanári oktatás elvének kimondásával, a tantárgyak kölcsönhatásának hangsúlyozásával, s az általános műveltség megszerzésének önálló célként való kezelésével.

10,7 Az Entwurf tehát a diákság életmódjának alakítására is törekedett azáltal, hogy célrendszerét módosította, s végeredményben a birodalomba való beilleszkedést igényelte, a protestáns iskola szemszögéből nézve arctalan általános műveltség megkövetelésével. Beleszólt azonban közvetlenül is az életmódba azzal, hogy nem az esélyegyenlőség felől rendelkezett, hanem előírta a tanuilók lokációját, vagyis rangsorolását, s ezzel együtt a lefokozás lehetőségéit. 108 Nem szükséges itt magát az Entwurfot részletesebben elemezni. Elegendő azt látnunk, hogy a nagykőrösiek valóban meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek. Meg kellett újítaniuk a gimnázium fenntartását és szellemét is. Az egyháztanács részint hiúságból és a szomszédos városokkal való vetélkedés okán, részint az iskolája iránti (megbecsüléstől föllelkesítve vállalkozott erre a feladatra.

109 S bár a lelkesedés nem Ihiányzatt, a nagykőrösiek igyekeztek a szükséges változtatásokból legalább valamennyit a maguk kedve felé hajlítani. Például az egyháztanács kérte, hogy a kormány elégedjék meg nyolc tanárral.

110 A teljes átszervezés, vagyis a nyilvános főgimnáziumi rang megszerzése 1853. augusztus 8-ra fejeződött be.

111 A következő változás 1860 októberére esik, 315