Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

emberek olyan tevókenységi-magatartásii rendszere, amelyet több-kevesebb tudatossággal, életük fenntartására, különböző szintű, társadalmi helyzetük szerint eltérő és /történetileg is változó szükségleteik kielégítésére szerveznek." Vagyis: „Az életmód a személyiség által viszonylagos autonómiával hierarchikus rendszerbe szervezett tevékenységstruktúra, mely az emberi magatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek mindennapi életünkben rendszeresen megnyilatkoznak."

3 Nem az előző definíció kiegészítése céljából, hanem kuíaitási módszert keresve, figyelembe vettük Erving GOFFMAN szociálpszichológiai meggondolásait a társadalmi státusról és szerepről, középpontba állítva az egykor volt nagykőrösi diákok státusának és a tőlük elvárt, illetve az általuk alakított szerepek vizsgálatát. Sajnos, az adatok szűkössége miatt természetesen igazi szociálpszichológiai vizsgálódást folytatni az életmód jobb megközelítése érdekében nem lehetett.

4 Könnyebbséget jelentett a munka során az, hogy a nagykőrösi iskola történetéről igen jó, pozitivista szellemű feldolgozás áll rendelkezésünkre.

5 A könyv jelentőségét elsősorban az adja, hogy forrásként használható, sőt használandó az időközben elveszett aratóik helyett, s különösen az iskolai törvények esetében, melyeknek mindmáig ez a monográfia a legteljesebb gyűjteménye, csaknem hibátlan fordításokkal. Diákéletmód a hőskorban A nagyőrösi református iskola alapításáról nincsenek adataink. A hagyomány 1531-et tartotta alapítási évnek.

6 Ujabban az 1557-es évszám látszik inkább elfogadhatónak,

7 bár bizonyosra csak az vehető, hogy a XVI. század derekán valóban volt már protestáns iskola Nagykőrösön. Az is föltételezhető, hogy a felépítése semmiben sem különbözött a reformáció következtében létrejött többi magyar protestáns iskoláétól. Bizonyos azonban, hogy nem volt kollégiumi fokú, hiszen egy feltételezhető diákja, Körösi Jakab, felsőbb tanulmányainak elvégzése céljából 1590-ben szubskribáit Debrecenben.

8 Érdekes és megfontolandó bizonyítéka a korai iskolaszervezésnek az, melyre ÁDÁM Gerzson—JOÖ Imre hivatkozik,

9 hogy tudniillik Nagykörösi Péter már 1520-ban Bécsben, Körösi Csuda Demeter pedig 1531-ben Wittenbergben diákoskodott. Sajnos a név önmagában nem (teljesen 'kifogástalan bizonyítéka e tanulók nagykőrösi voltának,

10 mégis érdeklődéssel vizsgálhatjuk ezt a feltevést. S így a diákéletmód szempontjából arra a következtetésire juthatunk, hogy az élet keretét itt is a wittenbergi bursa, vagy a még általánosabb magyarországi hatású goldbergi

11 coetus adta a közismert iskolai önkormányzattal együtt. A másik fontos vallomása az előző adatoknak az, hogy a nagykőrösd -iskolának már az alapítás századában közvetlen kapcsolata volt Debrecennel. A későbbi évekre nézve erről biztos ismereteink vannak, egyrészt annak az alapján, hogy a körösi iskola többnyíre Debrecenből hozatta rektorait,

12 másrészt; abból következőleg, hogy az iskola törvényei debreceni mintára készültek.

13 Az ilyen partikuláris iskola természetesen sok tekintetben követte az ianyaiskolát. Magától értetődik, hogy a nagykőrösi diákok életét is a debreceni törvények módosított változatai szabták meg. Ezek sorában a legrégibb ismert nagykőrösi törvénykönyv az Extr

actus legum Illustris Scholae Debrecinae, mely a debreceni 1657-es törvények foglalata.

14 Ennél korábbi adatok Nagykőrös számadáskönyveiből, jegyzőkönyveiből olvashatók ki.

15 A számadásikönyvek tanúsága szerint a város rendszeresen támogatta anyagilag a diákokat.

16 E támogatás leginkább 302