Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

A vásártér szélén áll Ambro tipográfus háza, neki nem kell sátor, csak egy asztalt tesz ki a kapu alá, s inasa ott árulja könyvnyomdája termékeit. Mindenkor sok ott a kíváncsi nép, mert ott lehet kapni gyermekéknek ÁBC-s könyvet, nagyobbaknak a Hármas kis tükör-t, de leginkább itt szerezték be a kalendáriumot a következő évre az őszi Gál-vásáron. Ambró inasa így ajánlhatta a vásárlóknak: „Váci Ő és új kalendárium Krisztus urunk születése után 1784-dik esztendőre, melly szökő 366 napokból álló esztendő. A pólusnak 48 gradusig való magassága szerint (ezt ugyan nem értették hallgatói, de folytatta tovább) Magyar országra, Erdélyre és rész szerént az ő szomszéd tartományira alkalmaztatott. Hozzá adattak, rövid tudósítások az mostani Ausztriai házról és kedves Magyar ország hajdani díszes Varasainak rövid leábrázolások, azon kívül pedig időt töltő szép világi tréfakérdések és beszédek: nem különben mostani aranyok, petákok, máriások, intereses és szolgálati bérek, tabellái, az kegyes olvasónak kedvéért és hasznáért. Vácon, Ambró Ferenc költségével." Ára 3 krajcárt kóstál, tette hozzá s már vették is.

117 A városnak egyik jövedelmét képezte az országos vásárokból befolyt vámpénz. A vám földesúri beneficium volt, melyet a püspökök rendszerint bérbe adták a városnak a rév és mészárszék használatával együtt 2000 Ft-ért. A vám jövedelmét Vác török megszállása alatt is élvezték földesurai, a püspökök. Abban az időben egyszemélynek adták árendába, 1614 táján Almásy Pál püspöktől Literátus Mihály váci polgár árendálta 150 Ft-ért, 1619-ben Glosius Gáspár harmincados 125 Ft-ot és egy szőnyeget fizetett érte. Ekkor a váci vám tételei „egy csődör lónak mondott 4 dénár, ökör minden főre 4 dénár, minden főtől disznó 1 dénár, juhtól 1 dénár, és minden egyestől kalmár kocsitól 12 dénár, halas kocsitól 12 dénár, kereskedő és áros 12 dénár".

118 A sokadalmakon, vásárokon a vámolás ellenőrzését vásárbírák végezték. Almásy Pál kifogást emelt a nádornál, hogy azok vásáirpénzt szednek. Beniczky főkapitány a panaszra Thurzó nádornak megfelel: „Az vásárbírák az ő jutalmokat meg veszik az vásár pénzt az ki eleitől fogva rendelve volt nekik, mert azért szolgálnak ... az vámot Pispek uram embere szedi."

119 Ugyanez ismétlődik meg 110 év múlva. 1731-ben a városnak vámbevétele 3019 Ft 38 dénár. Az ellenőrzés megállapítja „... emberséges emberek relatiojábul, ki az Tekintetes Cansura előtt hite után is meg vaillaná, ki tetézik, hogy mindemkor ki szokták hagyni a vám jövédelmiből esztendőnként legalább 750 ft-ot..., melyet maguk között osztották fel a tanácsbeliek, melyet magúik is megvallottak". A vásárokon ugyanis a szenátorok egymás közt beosztva ellenőrzést gyakoroltak.

120 Rév bevétele 1731-ben mindössze 229 Ft volt.

121 HELYI KERESKEDELEM A XVIII. SZÁZADBAN Rác kalmárok megtelepedése Vácon A török uralom után nem maradtak rácok Vácon, addig néhányan inkább bőrök eladásával foglalkozhattak. 1690-ben települtek át tömegesen a Balkánról Csernovicz Arzén pátriárka vezetésével. Szentendrén a kezükbe kerül a Duna menti gabonakereskedelem. Szarvasmarha és bőr nagybani árusításával is foglalkoztak, melyből hatalmas vagyonra tettek szert. Szentendréről Vácra költözésük pontos idejét ismerjük. 1742-ben tanúval25