Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

lomást tesz Szentendrén a 70 esztendősnél idősebb Mladen Mihajlovics rác matróna: „Az mikor még Hokman Lukstain sáncot csináltatott Vácon és Csomendant volt Vácon, azon üdőben mentünk mink Vácra úgy mint Paprika, Momir, Maxim és mi többiekkel együtt."

122 A tanúvallomásban említett várparancsnok neve eddig ismeretlen volt a város történetében, hasonlóan az általa készített sánc. Vác 1707 májusától 1708 októberéig a császári csapatok megszállása alatt volt. A rácok Vácra települése ezen idő alatt 1708-ban volt. Bizonyítja az az irat, amelyben Paprika János 1732-ben a megyétől védelmet kér, mivel Althann püspök ki akarja őket telepíteni a városból.

123 Paprika alias Kuzmanovics János Miklós előbb önálló „gazda", majd sógorával, Mihajlovics Mátyás kereskedővel „fele (haszonra" társul. Szerződésre léptek Kollonich püspökkel, adófizetés ellenében tőle védelemben részesültek. Paprika János 1712-ben átirattatja szerződéseiket a Káptalan hiteshelyi protokollumába. Néhány éven belül tekintélyes vagyonra tesz szert, Tabánban levő háza, boltja 1718-ban püspöki védnökség alatt áll. Állatállománya 1724-ben 6 ökör, 4 tehén és 4 ló. Ezen kívül mallomtulajdonos, és nem kevesebb, mint 50 kapás szőlejét írják össze. Fia, Péter másokkai társulva companiában kereskedik. 1740-es években csődöt jelent be.

124 1724-ben nyolcra szaporodik a rác kereskedők száma Vácott. Mindnyájan Szentendréről származtak: Dumbronovics János, Mihajlovics Mátyás, Voicsics Dávid, Ivanovics Pál, Farkas István, Gyurics Mátyás, Paprika János és fia. Kereskedésükben található saját és idegen árucikk; lvanovicséban 400 idegen és 200 saját, Farkaséban 300 idegen és 400 saját tételt írtak össze.

125 A városi kamarás 1730-ban Rácz (Paprika) Péternek a boltjából hordott portékáért 3 Ft 50 dénárt fizet. Ugyanő 1734-ben 120 Ft-ot fizet a püspöki védettségért. Szőlejét 80 kapásra növelte tíz év alatt.

126 A váci rácok száma 1724-től fokozatosan fogy, 1736-ban már csak Szabó Mátyás szerepel az összeírásban, neki is Szentendrén lakik, ugyanott adózik a felesége. Ügy tűnik, a többiekkel együtt visszaköltöztek Szentendrére. A későbbi években újból letelepül egy rác kereskedő Vácon, Vojnovics Péter. Ö azonban 1749-ben áttelepül Pestre. Árujának egy részét titokban odaszállítja, de a többit adóssága miatt hitelezői lefoglalják.

127 Szekfű Gyula történész megállapítása szerint a rácság hazánkban a XVIII. században „... békés viszonyokat s a magyar és német tehetetlenséget felhasználva, kézbekerítette volna a korszak egész kereskedelmét és pénzüzletét, hanem akad még tehetségesebb vetélytársa a makedónoknak is nevezett görögökben".

128 Ez lehetett az oka Vácról történt elköltözésüknek, mert a görög konkurencia kiszorította őket. Velük együtt tűntek el a zsidók is Vácról, róluk az alábbiakban szólunk. Zsidó szatócsok Vácon a XVIII. században A hódoltság ideje alatt a XVI. században Vácon élt zsidók utcája a vár alatt néhány házból állt. Egy vámnapló, 1570 táján Budán áthaladó váci zsidó kereskedőt említ. Jelenlétükről a Rákóczi-nszabadságharc utáni évekig nem találunk adatot. Mojzes Jakab testvérével együtt 17184tól boltot és házat bérel az uraságtól. Lakásuk a Tabánban, a „zsidóház", mely után 1726-ban 200 fo26