Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

— 50 fon/t só — 5 font faggyú — 3 szekér széna — 5 icoe vaj — tűzifa szügséglet szerint — tanulónként 1 rénesi forint tandíj — stóla: egyszerű temetésért 25 kr verses temetésért 50 kr Az eléggé szűkszavú leírás a korabeli mértékegységeket használta. Ezek szerint a 6 kilás föld olyan szántóterület, amelybe б kila (1 kila = 42 kg) vetőmagot kell elvetni. Egy későbbi adat szerint 1 ikilás föld = 600 D-öl.

79 Tehát a 6 kilás föld 3600 D-öl, vagyis 3 magyar hold. Nem jelzi a kimutatás, de ez egyben azt is jelentette, hogy a földet a falu lakói megművelték. A 6 kilás föld haszna (ráfordítás nélkül) tehát a tanítóé. A korabeli terméshozam nem nagy. Az már ritka, ha az elvetett búza négyszeresét nyerték vissza.

80 Ha ezt az optimális állapotot vesszük figyelembe, akkor a 6 kilás földről 24 kilát, azaz kb. 10 q-t arattak le.

81 A párbérrel kapcsolatban felmerül egy fontos kérdés. Minden pár fizetett párbért a tanítónak, avagy csak azok, akiknek a gyermeke iskolás? Ez azért lényeges, mert az évi jövedelem jelentős, mondhatnánk legnagyobb részét ez tette ki. A XIX. századi javadalomleírásokból tudjuk, hogy a faluban található (és az adott egyházhoz tartozó) minden pár fizetett. A XVIII. században ez nem ilyen egyérteLmű. Mert pl. 1770-ben Pensum György püspökhatvani tanító (és feltehetően egyben jegyző) javadalma a következőképpen alakult:

82 — 48 katolikus tanítvány (bár nem írták mellé, de a bagi tanítónak ugyanebben az időben a tanítványok évente 50 kr, azaz 1 magyar forint tandíjat fizettek, egészen bizonyosian itt is ennyi a tarifa) — 48X50 = 48 Ft — páronként 0,5 kila 23 pár (így ez kb. 5 q) -—temetés 25 (feltehetően kr) — énekes 50 (kr) — nyilvános írásból 11,5 (kr) — közösségtől 12 kila (gabonaféleség — kb. 5 q) — káposzta- és kenderföld — kocsi széna 3 — só font 50 — faggyú font 6 — vaj icce 5 — szalonnáért 75 (biztos kr és akkor ez egy fél sertés is lehet!?) — fa szükség szerint — 3 kilás megművelt föld (kb. 5 q) Amennyiben valóban csak 23 pár fizette a 0,5 kilát, az akkor csupán 5 q búzát jelentett. így tehát az évi jövedelme, amennyiben a terményeket átszámítjuk pénzre, maximum 70—80 Ft körül mozoghatott. Ez viszont ellentmond annak a másik adatnak, amely szerint 1789-ben Bagyal Józisef püspökhatvani tanítónak az évi javadalma 171 Ft 5 kr, ami természetesen a készpénzfizetésből és a termény átszámításából kerekedett ki.

83 A 19 év alatt 90—100 forintos növekedés elképzelhetetlen. Visszatérve az 1746. évi javadalomhoz: A fél szalonnát nem tudjuk megfejteni. Talán egy félbevágott sertés sza265