Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

ilonnáját jelentette. XIX. századi példák alapján lehetséges, ihogy fél sertést jelentett.

84 Az 50 font só = 1 font 56 dkg = 28 kg. öt font faggyú = 2,8 kg. öt icce vaj = 1 icce 0,84—1,27 1 között változott. Vegyünk középértékként 1 litert = 51 vaj.

85 A széna és a tűzifa adott. A tandíj a tanulólétszámtól függött, tehát változó. Mint amiképpen a stóla is. Ez utóbbi évemként legfeljebb 3—4 Ft jövedelmet jelenthetett. Az évi javadalom legnagyobb tétele tehát a párbór. Ennek beszedése a tanító feladata még ebben az időben. Bár a canonica visdtatio nem tesz említést róla, ám a későbbi forrásokból tudjuk, hogy a párfoér 10—25%-a évente elmaradt, különböző okok miatt nem fizették meg.

86 Galgamácsa — 6 kilás föld megművelve (10 q búza) — páronként 0,5 kila búza és 25 kr — 3 kocsi széna — 4 icce vaj — fél szalonna — 50 font só — tűzifa szükséglet szerint — káposztáskert, kenderföld, kert — szabad őnletés a malomban — 1 rénesi forint tandíj — stóla 25, illetve 50 kr Galgamácsa filiáléja ekkor Váckisújfalu és Vácegres. Mindkét községben lévita testvért említenek. Ebből nem tűnik iki, hogy a tanítványok egy vagy mindkét vallást követő növendékek. Néhány évvel később, 17574>en Váckisújfalun 109 r. k. és 152 ev., Váoegresen pedig 221 r. k. és 153 ev. lakos él. Véleményünk szerint a tanítók mindkét valláshoz tartozók gyermekeit tanították ekkor. Váckisújfalu — páronként 0,5 kila búza — 2 icce vaj — 25 font só !— 5 font faggyú — 10 szekér szénával felérő rét — 25 font hús — tűzifa szükséglet szerint Vácegres — 18 font só — szalonnáért 4 máriás (1 máriás = 17 kr = 17X4 = 88 kr, vagyis 'közel 1,5 rénes forint) 266