Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

tizenhat és gyermeknek való ködmönöcske nyolc, három róka bőr." A vizsgálatból kiderül, hogy egy váci szűcstől vette, „mely szűcs ő néki azt mondotta, hogy nem tartozik harmincaddal attól amit tőle vesznek, mindazonáltal kérte, hogy harmincados urammal elvégezze, de ugyanazon éjjel még hajnalban elindult, ilyen törökös félő helyen nem maradhatott".

105 A váci szűcs ugyanolyan privilégiumra hivatkozik, mint a baranyai borokért harmincadot fizetni nem akaró vendéglős. Evlia Cselebi Vácon megfordulva 150 boltról ír. Ezt a számot úgy kell komolyan venni, hogy lazok legfeljebb kisebb fabódék, török bazárok lehettek.

106 Sokadalovi Vácon a XVII. és XVIII században A középkortól híres Vác évenként négyszer megtartott országos vására, ahogy .akkor nevezték: sokadalma. Hasznát egy ideig a város élvezte, majd Szüassy Vince püspök 1450 táján visszaperelte magának.

107 A váci, szécsényi és gyarmati rácok 1608-ban egyidőben tervezték felgyújtani és a török kezére játszani e várakat. A váci palánk és vár felgyújtását a sokadalom alkalmára tervezték, amikor feltűnés nélkül társaik is meglátogathatták volna a várost. Az összeesküvésre fény derült, de utána évekig nem mertek Vácon sokadalmat tartani.

108 1611-ben azonban ismét sikeres sokadalom volt, amint arról egy tanúvallomás részletesen szól. Győri tőzsérek is feljöttek, s miután jó vásárt csaptak, arra a kocsmában áldomás következett. Mivel már a „mesterkeszkenőjükre" nem kaptak bort, kapatos állapotban elhatározták, hogy egyik társukat, az ifjú Mészáros Ambrust újra megkeresztelik, mert „az új császár idejében minden embert meg köll körösztölni". „Nem volna az császár, hanem csak király" — mondta Mészáros Ambrus II. Mátyásra. Hiába állította, hogy ő már Győrött „megváltozott" azaz mesterségét kitanulta, a manhakereskedők céhében magát beadta, 4 ft. körösztölő pénzt lefizette, amit György Miklóssal is bizonyíthat. Védelmére csak Nagy János kelt, kérte társait, hogy a keresztelést törvénnyel lássák meg, de nem hallgattak rá. Mészáros Ambrus védekezése sem használt, a megbokrosodott Mészáros János parancsára megfogták, kezét hátrakötözték, nyakánál fogva felakasztották, hogy a körösztölő pénz megfizetésére kényszerítsék. A szerencsétlen addig függött, míg Mészáros János kívánságára a 3 Ft-ot meg nem ígérte. Néhány nap múlva Bécsbe, a heti marhavásárba kellett utazniuk. Mészáros Ambrus nem akart útra kelni, rettenetesen fájt a torka, félt, hogy nem éri meg visszatértét, de feles társa, Bodó Mihály biztatta, nála nélkül nem indulhatott a vásárba. A beteg végre harmadnap kocsin Bécsbe ment. Már ott nagy fájdalmat érzett, hazafelé a megkínzója, Mészáros János kocsiján jött. Bruchban egy icce bor sem megy le a torkán. A háziasszony javasolja neki: „netalán a nyaka csapja szállott le, csak hüvelykjét meghajtva háromszor harapja meg az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, az mellett az haját fölösleg megrángassa". A gyógymód nem segít, fájdalma fokozódik, Condorfnál leszáll a kocsiról, Társai nem akarják otthagyni, de az első házhoz bevánszorog, hörögni kezd. Amikor a háziak kérdezik, (ki okozta vesztét, nem mondja meg. Szombat estéről vasárnap reggelre meghal, a falubeliek eltemetik.

109 Hozzátartozóik vizsgálatot indíttatnák a győri Káptalan előtt, tanúvallomásokat vesznek fel. Mészáros Ambrus tragikus halála bepillantást enged a 23