Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Máté Bertalan: Adatok a ceglédi nagygazda-alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a 19. században
A foglaló kiadása után visszamaradt pénzösszeget az év folyamán Cseh Judit a következőkre költötte. A nyári ceglédi vásárkor 24 csizmájának megfoltozására és „keszkenyőre" 5, mindenszentek napján ládavásárlásra 10 forintot vett ki. Az esetek többségében nem rögzítik a szerződésben azt, hogy a felfogadott személyeknek pontosan mi lesz az elfoglaltsága, milyen munkákat kell majd elvégeznie. Ehhez némi támpontot nyújtanak a Cseh Judittal kötött szerződésnek azok a később — folyamatosan — hozzáírt tételei, amelyek a bérből történő levonásokat rögzítik. így a gazda — időpont megjelölése nélkül — bejegyezte a szolgáló által okozott károkat, nevezetesen, hogy eltört egy vaslábat (8 garas), egy kútgémet (1 Ft), fazekat, köcsögöt, aminek „porcija" egy fehér húszas. Természetesen ez nem elég ahhoz, hogy .megállapíthassuk, a házban, illetve ia ház körüli munkában milyen feladatai voltak. 25 Más tájegységeken folytatott korábbi kutatások rögzítik, 26 hogy a zsellérvagy szegényparasztlányok férjhezmenetelükig vállalták a szolgálóságot. Ez alatt az idő alatt igyekeztek a házasságra lépéshez szükséges „tartósabb" tárgyakhoz, használati eszközökhöz is jutni, ha ezt családjuk segítése, ruházattal, gyógykezeltetésükkel stb. kapcsolatos kényszerű kiadásaik mellett megtehették. Erre itt egy szerény példát találunk, hiszen a láda vásárlása már feltehetően a jövendő élet megalapozásait volt hivatva előmozdítani, azon túl, hogy a szolgálat ideje alatt äs nélkülözhetetlen volt. Bár általános az a nézet, hogy .a szolgálónak szegődök között megvolt a bizonyos hierarchia (kisszolgáló, nagyszolgáló, tanyai szolgáló), erre utalást a vizsgált gazdafeljegyzésekben nem találunk és meglétére csak a szolgálóknak adott pénzbér és egyéb juttatások különbözőségéből következtethetünk. Arra sincs bizonyítékunk Ceglédről, hogy az ugyanabban az évben alkalmazott béres, öregbéres lánya egyúttal szolgálónak is állt volna a gazdához. Az is csak némely esetben igazolódott be, hogy ugyanaz a személy két vagy több éven át megmaradt volna gazdájánál. A szolgálók életkora, származási helye, lakhelye, családi viszonyai lis a legtöbb esetben vagy mindig rejtve maradnak előttünk a ceglédi iratok vizsgálatakor. Mindezekre azonban a későbbiekben még visszatérünk. 1838 után a Csurgai-íéle feljegyzések nem említenék szolgálót, de 1843ban újra találkozunk egy szerződéssel, amelyet 1842 decemberében kötött a gazda a korábban már egyszer alkalmazott Cse(h) Judittal.' 27 A pénzbér ugyancsak 25 vft, amiből már csak 1 Ft a foglaló, és mellé évi bérül már csak egy pár csizma jár. ítt jegyezzük meg, hogy csak elenyésző esetben találkozunk olyan feljegyzésekkel, amelyek azt bizonyítják, a részletekben kivett pénzbér visszamaradó részével az alkalmazó és az ialfcalmazott (nem csak szolgáló esetében!) a felfogadás idejének kitelése után elszámolt volna. Ahol erre sor került, ott is csak egy ideig összegezte a gazda az esetenként kiadott pénzösszeget, de az általában nem egyezik a kialkudott bérrel. Juhász alkalmazására a legkorábbi feljegyzéseket ugyancsak a Csurgaiíéle gazdasági „nap]ó"-ban találjuk — igaz, ezek is nagyon szűkszavúak. Mivel a lap hiányos — valószínűleg más feljegyzés készítésére az írásra addig nem használt üres laprészt kivágták — csak a szövegkörnyezetből következtethetünk arra, hogy a szövegeit 1840-ben vagy 1841-ben írták. 28 230
