Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Máté Bertalan: Adatok a ceglédi nagygazda-alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a 19. században

is elég jól összetartja a lapokat, és számos oldalon, egymást követően ugyanakkor egymástól több évtizeddel eltérő dátumozásai szövegrészek vanmaik.

16 Miind a Csurgat család feljegyzéseit, mind a többi dokumentumot jellemzik a fentiek. Ennek magyarázata az, hogy a miután „új" gazdájuk birtokába kerültek az időrendben utolsó feljegyzésig használatban voltak, ami több évtizedet is felölelt. Ugyanakkor mindegyiküket (még ha egy családom belül is) (több személy vezette, egymástól többé-kevésbé eltérő felfogásban' és céllal. A korábbi feljegyzésiek közötti szabad lapokra, laprészekre kerültek azok az adatok, események, alkalmazási szerződések stb., amelyeket a család tagjai megörökítésre szántak. Említésre méltó az is, hogy a nagygazda és a felfogadott személyek közötti alkalmazási feltételek és juttatások szövege kizárólag az alkalmazóitól származnak és egyes szám első személyben íródtak. (Kivétel a néhány esetben kölcsönként folyósított pénzről szóló elismervény szövege — amely nem tartozott a vizsgálat körébe.) Szintén csak alkalomszerűen — főként a XIX. század vége felé — találkoztunk azzal, hogy a javadalmazások felsorolását az alkalmazott saját kezűleg írta alá. Számos bejegyzés tanúskodik arról, hogy szerzője tanult, gyakorlott betűvető, mások pedig írni alig tudó személyek, kezük íróeszközhöz nemigen szokott. A speciális szókapcsolatokat, kifejezéseket lábjegyzetben oldottuk fel, az idézetek betűhűek. A Csurgai-íéle gazdasági feljegyzések legkorábbi adatai a család Ferenc nevű ősétől származtathatók. Ö jegyezte be, hogy 1786-bam született és 1806ban kötött házasságot.

17 Az 1830-as és 1840-es évekre vonatkozó szerződéséket ás mindem bizonynyal ő jegyezte föl — függetlenül attól, hogy fia — ifjabb Csurgai Ferenc, aki 1811-ben született és 18324>en már házas ember volt — alkalmas lehetett egy gazdaság ügyeinek vitelére.

18 A felhasznált forrásanyag nem erősíti meg azt a feltevést, hogy idősebb Csurgai Ferenc gazdaságának irányításáról és az ezzel összefüggő napló vezetéséről lemondott volna. 1834-ben, 1837-ben, majd három év elteltével újra, összesen négy fertály földet szerzett (ebből kettőt cserélt), feltehetőleg a már korábban birtokolt résztelkének kiegészítése, illetve azzal való egyesítés céljából.

19 Ö számolt be naplójában arról, hogy 1844-ben mestert fogadott egy tizennégy öles hosszúságú, pincével ellátott „kambitos", azaz ámbitusos elejű „kű lábakra" építendő lakóház elkészítésére.

20 Szintén ő az, aki 1836—1837 és 1841-ben több személynek nyújt pénzkölcsönt,

21 és szintén 1841-ben — biztosam valamelyik fia helyett — 225 forinton Moritz Józsefet katonának felfogadja.

22 A legkorábbi értékelhető, elemezhető adatok — az összes vizsgált forrás között is — az ő kezétől származnak, szolgálókra, béresekre és fejősjuhászokra vonatkoznak. Az első adat az 1838-ban szolgálónak felfogadott Cse(h) Juditot említi.

23 Egy évre 25 vft. a pénzbére, amiből 3 forint foglalót kapott, ami — későbbi adatokat ismerve — meglepően magas. A szolgálót ezenkívül megillette két „pöndöl", két ingváll, egy 4 és egy 1 forintos „keszkenyő", egy kétszeles és egy egyszeles kötő, egy pár csizma. 229