Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Máté Bertalan: Adatok a ceglédi nagygazda-alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a 19. században

amelyet — hátsó borítófedelének belső oldalán — tükörírással maga kiötlötte „átok-formulával" is ellátott.

7 A tréfás és pajzán népies műdalok és versek mellett itt is helyet kapnak a gazdaság ügyeire vonatkozó információk. A ceglédi alszegi legeltető társulat jegyzőkönyve, amelyet 1857 nyarán kezdtek el vezetni, az 1870-es évek elején az Ágai család birtokába jutoítt.

8 Legalábbis erre utal az 1872-ből származó, Ágai Mihály szűrszabómester — az utólagos felhasználó — keze vonása. A ceglédi Kossuth Múzeum adattári gyűjteménye őrzi Dávid Sándor nagygazda nevéhez kapcsolható számadási könyvmásolatot.

9 A neki tulajdonított bejegyzések tekintélyes hányada minden bizonnyal fia kezétől származik,

10 azaz — vizsgálatunk szempontjából — a XIX. század utolsó harmadára vonatkozóan tartalmaz fontos információt. Ezeknek az eredeti iratoknak, illetve adattárban őrzött másolatoknak a szövege alapján próbát teszünk annak felvázolására, hogy a valamikori ceglédi nagygazdák közé tartozó személyek által felfogadott szolgálók, béresek, dohányosok stb. milyen pénz- és természetbeni juttatásokat kaptak. Részint mert ez a próbálkozás a már említett múzeumi iratokra kívánt szinte kizárólag támaszkodni, részint pedig mert a gazdák bejegyzései a lényegesnek ítélt adatokra korlátozódnak, és mert ezek sem folyamatosak — csak arra vállalkozhatunk, hogy az 1830nas, 1840-Hes évektől a XIX. század végéig a témához adatokat szolgáltassunk. Nézzük ezek után a bejegyzések hitelességének kérdését. Fentebb már szó esett arról, hogy ezek a jegyzetek, naplók jórészt nem kizárólag gazdasági feljegyzések készítésére szolgáltak. A családi események adatait többnyire a generációkon át nagy becsben tartott családi Bibliákból ismerjük meg, de meglepő módon igen különböző tartalmú és célú bejegyzések közé ékelve, az általunk vizsgált források is őrzik azokat.

11 Az igen vegyes tartalomhoz az időjárás, a természeti csapások, helyi és országos események feljegyzése is hozzájárul (2. kép).

12 Nem okoz problémát a bejegyzések egymástól való elkülönítése, ha egyértelműen ugyanazon kéztől, folyamatosan történt a „szerződés" szövegének bevezetése, az datált, az írószer anyaga is egyezik és az egymást követő szövegek — térköz hagyása miatt — jól elhatárolódnak.

13 Mindezek azonban együtt ritkán fordulnak élő. Inkább jellemző az, hogy a javadalmak felsorolása, azok részletekben történt kiadása ceruzával, más színű írószerrel, sokszor a korább írt sorok közé utólag, dátum nélkül — a szöveg rekonstrukcióját igen megnehezítve ezzel — került be. Előfordul, hogy a gazdasági feljegyzések gerincénél visszamaradt csonka lapszél, oldalak erőszakos eltávolításáról árulkodik.

14 Rontja a szövegek értelmezhetőségét az is, hogy némely lapot pontos vonal mentén félbe, harmadába metszettek, így jutva más feljegyzés készítésére alkalmas üres papírhoz.

15 Mindez azért is zavaró, mert igen gyakran nem időrendben, hanem minden rendszer nélkül vezették be a szolgáló, béres stb. félfogadásának, pénzbérének, a természetbenieknek szövegét, jegyzékét. A Csurgrai-féle „gazdasági napló" például mind az első, mind az utolsó harmadában egyaránt tartalmaz korábbi, és az 1890-es évekből származó szövegeket. A kronológiai „rendetlenség" az irat esetleges időközben bekövetkezett szétesésével, majd újratűzésével nem magyarázható, hisz az eredeti zsineg ma 228