Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Máté Bertalan: Adatok a ceglédi nagygazda-alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a 19. században

MÁTÉ BERTALAN (Kossuth Múzeum, Cegléd): ADATOK A CEGLÉDI NAGYGAZDA-ALKALMAZOTTAK JAVADALMAZÁSI VISZONYAIHOZ A XIX. SZAZADBAN A paraszti írásbeliség speciális formája az un. paraszt- vagy gazdasági napló. Ritkán kerül ez az őt jogosan megillető helyre és értékelésre és még kevésbé feldolgozásra. Nem mutatós, szemet gyönyörködtető, ám .annál információgazdagabb dokumentumokról van szó. A történettudomány, a muzeológia — tegyük hozzá — joggal, igényli ezeknek a kincseknek a szóra bírását, a múzeumok raktáraiban jórészt némaságra kárhoztatott iratoknak a megszólaltatását. Üzenethordozó és üzenettovábbító funkciójuk tagadhatatlan. Éppúgy hozzátartoznak régebbi és közelebbi múltunk történetéhez, mint maguk a tárgyak. Ez a tanulmány már csak terjedelmi korlátai miatt sem vállalkozhat arra a feladatra, hogy pótolja a korábbi szorgos gyűjtőmunka eredményei közkinccsé tételének elmaradását. Kísérlet csupán arra, hogy egyfajta megvilágításból vizsgálat alá vegyen egy múzeumi dokumentációs és adattári forráscsoportot. A ceglédi Kossuth Múzeum másolatban és eredetiben — jobb, és mindegyikükre egyformán alkalmazható elnevezés híján — „gazdasági feljegyzések" címen tart nyilván néhány helybeli gazda által a XIX. században vezetett naplót (1. kép).

1 Ez az általánosító és részben önkényes elnevezés igen vegyes tartalmú iratanyagot takar, hiszen ugyanúgy tartalmaz a családi eseményekre — születésre, házasságra, halálesetre — vonatkozó bejegyzéseket, mint a járványokra, természeti csapásokra és az ezekkel kapcsolatos, a terméseredményekkel összefüggésbe hozható, megörökítésre méltónak ítélt sorokat is.

2 Mind formájukra, mind eredeti funkciójukra nézve különböznek egymástól. A Csurgai-íeljegyzéseket tartalmazó dokumentum eredetileg az 1810-es évek elején Gombáról származott Karsai István tulajdonában volt.

3 Jelenlegi tulajdonosa is úgy emlékszik, hogy a valamikori ceglédi szatócsboltos az adósságok bejegyzésére használta. Ezt az is alátámasztja, hogy a betürendmutatós füzet első bejegyzései és adatai — a kézírás jellegét is ideértve — eltérnek az egyébként is igen kusza és az utólag történt hozzá- és átírások miatt is nehezen olvasható szövegrészektől.

4 A Farkas István-íéle „napló" az, amely kifejezetten a gazdaság ügyeinek vitelével kapcsolatos feljegyzések rögzítésére szolgált.

5 Szintén ő vezetett egy, általa „író^könyv"-nek, majd „emlékeztető könyvnek"

6 nevezett jegyzéket is, 227