Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Nagy Varga Vera: A ceglédi reformátusok házassági kapcsolatai (1723–1810)

vannak Kata lányát 1735-ben." ,,1774-ben Kolompár János vitte Latzi Kováts Ferenc Éva lányát KUNSZENTMIKLÖSra." „NAGYRÉVről Barna András obsitos katona hozta Kiss János Zsuzsanna lányát 1800-ban." ,,1807-ben paksi prédikátor T. Kőrössi János vitte nótárius Tanárki Ferenc lányát, Máriát." „1796-ban Horváth János szalkszentmártoni bodnármester vitte Zana Péter Kata lányát." Végül „özvegy Andrássi András hozta FÖLDVÁRon született, de KORÖSön szolgált Telegdi Juditot". A lokális exogámia az esetek egy részében társadalmi endogámiát jelent. Az értelmiségi és iparos réteghez tartozók távolabbi településekkel kerülték házassági kapcsolatba. (Az 1723—1810 közötti időszakban előfordult 23 esetből 13 ebben a csoportban van.) A többiek foglalkozását nem ismerjük. 2. A települések következő csoportjával eléggé rendszeres kapcsolat alakult ki. A 12 település — 21% — közös vonása a vizsgált korszakban, hogy mindegyik kisebb lélekszámú falusias település volt. JÁSZKISÉR 11, GOMBA 14, VEZSENY 10, IRSA 8, ALBERTI 6, TÓSZEG 9, KISÚJSZÁLLÁS 6, ÓCSA 6, SZENTES 7, RÁKOSCSABA 3, SZADA 4, TISZAVÁRKONY 4. JÁSZKISÉRrel átlag 10 évenként kötöttek 1—1 házasságot: az 1790-es évektől inkább a ceglédi férfiak hoztak feleséget JÁSZKISÉRről. „1796-ban Otsal János molnármester hozta feleségül Ujj Mihály Erzsébet lányát. A Kisérről Ceglédre kerültek tartották a kapcsolatot az otthonmaradottákkal, különösen a XVIII. század első felében. Erre utal az is, hogy Kiséren élő rokonaik javára végrendeletekben hagyományoztak.

9 „1774-ben Váróczi András kisújszállási kántor — neve után ítélve feltehetőleg ceglédi születésű — feleségül vitte Ceglédről Nagy Mihály árva lányát, Máriát. Nagy Mihály másik árváját ugyanekkor Cegléden Molnár Sándor a város nótáriusa vette feleségül." 1800—1810 között a ceglédiek hoztak feleséget KISŰJSZÁLLÁSról. „Orosz Mihály 1810-ben a kisújszállási nótárius Zsuzsanna lányát hozta Ceglédre." A ceglédi Orosz és Váróczi család rokoni kapcsolatban álták egymással. ALBERTI, IRSA, GOMBA és ÓCSA kapcsolata Cegléddel azt jelentette, hogy — az esetek többségében — ezekről a helyekről szívesen hoztak feleséget a ceglédi református férfiak. ALBERTI: 1744-ig gyakoribb volt a kapcsolat, majd ezt követően csak 1810-ben került sor újabb házasságkötésre. 17434>an ceglédi testvérpár Éder György és Éder András hoztak feleséget Albertiből. ÓCSA: A kapcsolat az 1740^es években szoros volt, majd 8—10 évenként 1—1 házasságkötés következett. „17714эеп Mézes Péter az eklézsia kántora hozta Ócsárol Tóth Ferenc nótárius Sára lányát feleségül." IRSA: 1760-ig 2—3 évenként volt 1—1 házasságkötés, ettől kezdve ritkábbá váltak a házasságkötések „Mester István két lányát hozták Ceglédre: 1751-ben Erzsébetet Milus István, 1760-ban — 9 évvel később — Borsos István hozta el Sárát." „1753-ban Vad István hozta Várasház szolgálóját Évát." „1803-ban Majdány András luteránus hozta Osváth István üzvegyét Csik Juditot." GOMBA: Az 1730-as években gyakori volt a kapcsolat. Az 1790-es években volt egy újabb hulláma a házasságkötéseknek. „1747нЬеп Budai Miklós oskolamester vitte Szabó István özvegyét, Annát." ,,1767-ben Tót János takácsmester vitte feleségül Bentsik András lányát, Sárát." Testvéreket hoztak Ceglédre: Pásztor János Anna lányát 1774-ben Tóth Mihály, és 1781-ben, 17 évvel később, Rideg István hozta Ceglédre Katalint. TÓSZEGre, SZADÁra és VEZSENYbe több ceglédi lányt vittek, míg onnan elvétve 1—1 lány került be Ceglédre. TÓSZEGgel az 1760-as években vált szorosabbá a kapcsolat, mely 1777—1793 között szünetelt.

10 Egy ceglédi férfi hozott árva leányt feleségül, 7 esetben a tószegiek vittek Ceglédről házastársat, köztük 5 özvegy volt. 1777102