Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Nagy Varga Vera: A ceglédi reformátusok házassági kapcsolatai (1723–1810)

ben testvérek, Szűcs György vitte Szabó Gergely árva lányát Sárát és Szűcs János vitte Vajas Mihály lányát Erzsébetet. „1768-ban tószegi prédikátor Simoni Márton vitte Molnár Mihály lányát Zsuzsannát." SZÁD A: „1760-ban Dobos Mihály hozta Juditot Szadáról, 1792-ben lányát Dobos Sárát Szadára vitte Juhász András." „1802-ben Lukács Mihály szadai prédikátor vitte ceglédi prédikátor Motsi Mihály Máriát." VEZSENY: 20 évenként kötöttek 1—1 házasságot, az 1770-es években gyakrabban. „1726-ban tisztelendő Czeglédi István úr vezsenyi prédikátor vitte feleségül Bárányi János árva leányát, Ilonát." TISZA VÂRKONY és RÁKOSCSABA néhány esetben került bejegyzésre, de családi kapcsolatok ezekben is nyomon követhetők. TISZAVÁRKONY : „1746-ban Tiszavárkonyba vitte Vatai István Detki András özvegyét, Annát." „1806нЬап Vatai János leányát, Erzsébetet Szabó Mihály visszahozta Ceglédre." RÁKOSCSABA: „1760-ban Szoboszlai Mihály lányát, Zsuzsannát vitte Ceglédről Kovács György." „1775-ben Szoboszlai Mihály hozta feleségül Dávid Erzsébetet." Valószínű, hogy Szoboszlai Zsuzsanna fivére hozott feleséget Rákoscsabáról. A társadalmi endogámia jellemző példáit találtuk ebben a csoportban is. Emellett egy másik tendencia is kibontakozott, felerősödött. Egyes családok tagjaii — csak az azonos családnév alapján következtetve — házassági kapcsolatok létesítésénél előnyben részesítettek egy-egy települést. Az idegenbe került családtaggal a ceglédiek rendszeres kapcsolatban álltak. (Gomba, Szada, Irsa, Alberti, Rákoscsaba, Szentes). Testvérek szívesen hoztak feleséget ugyanarról a településről. 3. A harmadik csoportba tartozó 8 településnek — 14% — voltak leggyakrabban házassági kapcsolatai Cegléddel. TISZAKÉCSKE 13, SZENTMÁRTONKÁTA 13, JÁSZBERÉNY 27, KECSKEMÉT 34, PÁND 40, MONOR 45, ABONY 50, NAGYKÖRÖS 287. TISZAKÉCSKE: 10 évenként vittek feleségnek ceglédi lányokat és csak néhány alkalommal hoztak kecskéi lányokat Ceglédre. „1750-ben Tiszt. Kosdi Sámuel kecskéi prédikátor vitte Gönyei István lányát, Máriát." SZENTMÁRTONKÁTA: 1775—1792 között szoros volt a kapcsolat, ezután csak 1807-ben volt 1 házasságkötés. Többségben ceglédiek hoztak feleséget Szentmártonkátáról. „1807-ben Janikii Péter prédikátor vitte Hermányi Icht. József lányát Esztert feleségül." JÁSZBERÉNY: Két jászberényi famíliának, Beszteri és Szappanos, többszöri kapcsolata volt Cegléddel. „1775-ben Beszteri György vitte Baki István Anna lányát." „17564>an Cegléden keresztelték Beszteri György lányát." „1779-ben Beszteri György (48 éves vette Szűcs Ferenc özvegyét Zsitva Katát (38 éves)." „1797-ben Öcsai János visszahozta Ceglédre Berényben lakott Beszteri György özvegyét Zsitva Katát." „1797-ben Beszteri Ferenc vitte Várkonyi István lányát Erzsébetet." „1784-ben Beszteri István vitte Lendér János lányát Ilonát." „1765-ben Ványai János hozta Szappanos András Kata lányát." „1775-ben Szappanos András (56 éves) vitte Kovács János özvegyét Bogdán Ilust (50 éves)." „1781нЬеп Orosz István hozta Szappanos Mihály lányát Ilonát." „1743-ban Nyiri Miklós vitte Szombati Miklós prédikátor árváját." „1765-ben Berényből jött Nyiri András vitte Varga Mihály koldus mostoha lányát Katát." KECSKEMÉT: 1778 előtt inkább a kecskemétiek vittek Ceglédről házastársat, ezután pedig főleg a ceglédiek hoztak Kecskemétről. „1794-ben ceglédi Kállai Gergely hozta ölvödi János leányát Annát. 1798-ban ölvödi István (talán a fivére) vitte Ceglédről Posoni András Zsuzsanna lányát." Ceglédi leány visszakerült származási helyére: „1766-ban Kecskeméten lakó Eszenyi Mihály vitte Csizmadia Egres András lányát Zsuzsannát. 1797-ben Soltész István hozta Kecskeméten lakott Esze103