Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Ilon Gábor: Adatok Vác zsidóságának életmódjához (19. sz.)

találkoztunk, s ez mindig pejoratív kicsengésűnek tűnt.

121 Hirschfeld Izraelnek 2000, Lébl Antalnak 3000—4000 Ft-tal tartoznak adósaik.

132 Sajnos a kamatok mértékéről sohasem értesülünk. Üj vállalkozói típust képvisel Lövy Károly, aki 1855-ben a káptalanváci fogyasztási adó bérlője és Herman Jósef, aki 1857ben — talán — a városnak adott kamatra 200 Ft-ot.

123 A hitelnyújtók egyik körét ismerjük meg 1842-ben Deutsch Fülöp esete kapcsán. Hitelezői: Polák Jakab, Goldberger Samu, Spitzer Adolf és a Müntzberg fiak.

124 Igazi kapitalista vállalkozásba kezdett Rothauser Dávid lisztkereskedő, amikor a váci takarékpénztár 1862. november 29-i alapítási tanácskozása után a felhívást aláírta. Ott van az 1864. augusztus l-jén megnyíló intézmény választmányi tagjainak sorában is. A biztosító társulatok kirendeltjei: Általános Triesti — Barna Gábor, Hungária — Reiser Fülöp, Phönix — Reiser Nándor.

125 Mindezek után megállapíthatjuk, hogy a város zsidóságának iparosai a foglalkozási struktúrában hiánypótló szerepet játszottak. Nem egy területen pedig eredményesen vették fel a küzdelmet a céhekbe tömörült mestereikkel. Egyre izmosodó kereskedelmi és vállalkozói tevékenységet folytattak, amelynek eredményeként az általános gazdaságtörténeti — legalábbis európai — fejlődésnek megfelelően tagozódott be a zsidó tőke is a kapitalizálódó gazdaság vérkeringésébe. Tevékenységüket évszázados előítéletektől, beidegződésektől övezve, sok esetben kényszerpályára szorítva és a gazdaság egészének réseit észrevéve, oda behatolva végezték. A KÖZÖSSÉG BELSŐ ÉLETE Csak a kifejezetten életmóddal kapcsolatos területek tárgyalására szorítkozunk. Az 1844-ben alapított Chewra Kadisa (Szentegylet) jótékonysági és vallásos szervezet a betegek ellátása, ápolása, virrasztás és a halottakról való gondoskodás céljával jött létre. Feltételezhető, hogy — más községekhez hasonlóan — itt is ez, illetve tagjai gondozták a temetőt.

126 Elöljárói 1862-ben: Brünner Farkas, Regner Salamon, Leopold Samu. 1866-ban: Reizer Mózes, Weiner Ig(nác), Hirschfeld Izr(ael) és Regner S(alamon).

127 A Cewra bikur choülim (betegeket ápoló egyesület), a Zedokoh (szegényeket segélyező egyesület), az ifjúsági és nők egylete meglétéről csak 1866-ból tudunk, de ezek előzményei nyilván meglehettek. Legfőbb elnökük mindig a hitközségli elnök.

128 Jótékonysági célzatú rendezvényt tartottak a püspökváci „Szarvas" vendégfogadóban 1846. július 19-én. Tóra vigalomnak nevezték. A város tűzkárosultjainak részére (a Fehér Hajó vendéglőben ütött ki tűz július 4-én) 88 Ft 33 kr-t gyűjtöttek össze a belépti díjakból. Az adományozók névsorából csak Schmid vendéglőst említjük, aki az omnibusz jövedelméből 4 Ft 37 kr-t ajánlott fel.

129 Házasságkötésükhöz 1852. november 29.—1859. november 29. között a politikai hatóság engedélyét voltak kénytelenek kérni.

130 Példáink is ezekből az évekből valók. Lővy Márton (1852), Grósz Mártony (1855), Schubert Lázár Dávid fia részére (1856) kér engedélyt a tanácstól, amit mindhárman megkaptak.

131 Levi Fáni B. Deutschoz menetelekor házassági hozományként 300 pFt készpénzt és bútorait viszi (1850). Kohn Rozália (szülei Csehországban élnek) 500 pFt-ot vitt volna Salamon Adolffal kötendő frigyébe, de közben férjjelöltjéről kiderült, hogy szélhámos. Ezért a hölgy elutazott szüléihez.

132 1841-ben a két Káptalanvácott élő zsidó családot figyelmeztetik, hogy ha92