Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Ilon Gábor: Adatok Vác zsidóságának életmódjához (19. sz.)

tetik a vásározási fegyelem betartására.

110 1848. január 7-én a vámárendás 12 pFt lefizetését követeli a heti piacokon árusító (valószínűleg helyű) zsidóktól, mert sátraik nagyobb méretűek, mint amilyenekért az illetéket leróják. Április 11-én az országos zavargásokkal egyidőben — a virágvasárnapi vásáron elfogottakról ítélkeznek. A nyolc letartóztatottból 4 zsidó. A .Sarlós Boldogasszony-napi és Szt. Gál-napi vásáron is több zsidó gyanúsítottat tartóztatnak le.

111 A gyanúsítottak származási vagy lakhelye (ahol egyáltalán ezt forrásaink rögzítik) beleesik a város piaűkörzetébe. Ezek az esetek — úgy véljük — az 1848-as év zsidóellenes hangulatát tükrözik, hiszen sem ezt megelőzően, sem ezt követően zsidó tolvajokkal stb. nem találkoztunk az átkutatott levéltári fondokban. Véleményünket alátámasztani látszik az a tény is, hogy a letartóztatottak 50—80%-a — akit név szerint említenek — izraelita. 1850. december 31-én a váci izraelita közösség kéri a heti piacon szedett helypénz megszüntetését. A tanács a Birodalmi Alkotmány szellemét is elutasítva nem itdljesíti óhajukat. 1861-re azonban gyökeresen megváltozik a város vezetésének viszonyulása. Megígérik, hogy a [jövőben a vásár időpontjának kijelölésénél az ő vallási előírásaikra is figyelemmel lesznek, véleményüket ki fogják kérni.

112 Érdemes kitérnünk a zsidó intelligencia városunkban létezett személyiségeire. Orvosok: Roth Ábrahám az orvosi karon végzett seborvos. 1841-ben .telepedig le püspöki uradalmi támogatással úgy, hogy a tanács először elutasítja. Hat benyújtott bizonyítványa közül kettő diploma.

113 Nagyvárad, Zombor és (Pilis) Vörösvár érintésével érkezik Vácra — a helyi szakirodalomban már régóta ismert — Kreczmer Ignác sebész. 1850/51. évi adója 10 pFt. Ekkor már — nyilván működésével megelégedvén — „orvos úr"-ként titulálják,

114 akinek már saját háza is van. Handovszky Albert „sebész mester izraelita" 1846. július 15. óta lakik a városban a püspöki részen. Brünnben született, vagy onnan érkezett, mivel onnan kérnek adatokat róla.

115 Steiner Márk orvos tudorról 1864ből van adatunk.

116 A zsidó orvosak száma — ezen túl lkét keresztény orvosra találunk forráshelyet — a helyi zsidóság és az ikerváros egészségügyéneik fejlettségét, a városiasodás előrehaladott állapotát bizonyítják. Pedagógusok: 1843. november 17-én kapott letelepedési engedélyt Berger Bernát. Bizonyítványát Bécsben (1832) szerezte normái főiskolán. Tinnyéről költözik Vácra. A püspökváci izraeliták fogadják fel gyermekeik tanítására.

117 Valószínűleg magániskolában látta el a nevelői teendőket. 1848. júliusától Gólesz Simon tanító működik Káptalanvácott. Ugyanitt találkozunk Berndorfer Kálmán nevével 1850. februárjától. 1851-ben a püspöki városrész magániskolájában tanított Lefler Simon és Anhalt Dávid. Az egyleti alapon felállított Talmud-tóra iskolában Stekler Bernát okított.

118 1861-ben „az izraelita fotanoda rendes tanítója" Diamant Ignácz.

119 A XIX. század második felének — az irodalomból is jól ismert — kiemelkedő személyisége Neuman Adolf (Áser) rabbi. Tisztségét 1840-től 1863-ig látta el. Egy tanúkihallgatáskor tett vallomása alapján ihelyesbítenünk kell a régebbi irodalom azon megállapítását, hogy 65, illetőleg 75 éves korában hagyta el a várost. 1862-ben vallomásában 59 évesnek mondja magát. Vagyis 1802/3-han született, így a város elhagyásakor 60 éves volt.

120 A zsidóságot és a pénzkölcsönzési ügyleteiket mint összetartozó és elválaszthatatlan fogalmakat szokták használni. A vizsgált időszakban a pénzügyletek a még feudális jellegű kölcsönöktől a tőkés pénzügyietekig széles skálán helyezhetők el. Az „uzsoráskodó zsidók" szókapcsolattal forrásainkban gyakran 91