Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Ilon Gábor: Adatok Vác zsidóságának életmódjához (19. sz.)
kabátot és köpenyt 63 hordanak. Zálogba tett órákról is tudunk, az egyik arany. 64 Lányok, illetve asszonyok: cipő, smizli (?) 65 bársony, selyem és fehér mellények 66 , télre veres kockás nyakkendő (sál) és fekete selyemkendő. 67 FOGLALKOZÁSI STRUKTÚRA Iparűzők; Lehetőségeiket az 1840. évi XVIII. te. legalizálta, mivel ettől kezdődően bevett kontárokként tevékenykedhettek. További fejlődésüket az Ideiglenes Utasítás (1851. ápril. l-jén lépett hatályba) és az 1859. évi november Uni, valamint december 20-i rendeletek alapozták meg. 68 Az átkutatott levéltári források az alábbi iparűzőkről tudósítanak: Bőr jeldolgozók: Lindner József „irha gyártó" (1846), Hecksch Károly (1850) fehér tímár, Lévi Samu és Adolf (testvérek) tímárlegények vándorolnak, éppen Pápán (1852) tartózkodnak, Böhm Sámuel (1850) varga. 69 Viseletkészítők: Masslik Vincze posztókészítő (1856), Jakab Albert (1843) szabó. Utóbbinak legénye és inasa nincs, egyúttal jelzi, ilyeneket a jövőben sem akar alkalmazni. 70 Ugyancsak szabómesterséget űz Glatter Elias (1845), de működésének kezdetén csak vallása béli legényeket alkalmazhat. 1851-ben azonban már két inasa van. 71 Kronféld Sámuel (1850) megfogadja, hogy a szabócéh fennálló szabályaihoz alkalmazkodni fog. 1851-ben az összeírt kontárszabók: Kronfeld Sámuel, Léderer Mojzes, Glatter Mes, Frank! Jósef és Deutsch Herman. Utóbbinak egy legénye és két inasa van. 72 1861-ben egyik legénye a tanácsihoz fordult, mivel munkabérét nem fizette ki. 73 Kitanult mester Kremzier Móricz (1851) is. 74 Kain Ignácz sipkakészitő Káptalanvácott, Jelenik András ugyanezt a mesterséget folytatja Püspökvácott 1853-ban már nyolc éve. 75 Gombkötőmesterek; Berkovits Goldstein (1843), boltja is van egy névtelen Sáros utcai zsidónak. Berkovits Káptalanvácott, a bolttulajdonos Püspökvácott tevékenykedett. 76 Egyéb mesterségek: Ungar Márkus esernyőkészítő és pipakupakolő már 1840 előtt néhány évvel a városban lakott. Hol Káptalan-, hol Püspökvácott. 1841-ben az utóbbi városban. Valószínű, hogy a tanács csábította el Káptalanvácról. 77 Grünvald Itzik „bor igazító" (borász) a városban jól ismert szakember (1843). Veisz Mihály és Reisman Dávid pékek (1850) Püspökvácott működtek. 78 Irenka Joseff szappanos legénynek (1842) csak letelepedési kérvényét ismerjük. 600 pft-os vagyonát a püspöki város a mesterség gyakorlásához kevésnek találta. Schmidt Móricz (1858) Káptalanvácott tevékenykedett. 79 Hamuzsírkészítők: Schneller Moritz (1841) és Kohn Sámuel (1862). 80 Sajnos nem tudjuk, hogy salétromfőzés, szappanfőzés vagy üveggyártás céljára terméltek-e? A legvalószínűbbnek az üveggyártás alapanyagának előteremtése tűnik, hiszen üveges zsidók erőteljes tevékenysége miatt már 1826-ban tiltakozott két céhes mester. 1838-tól Benedig Antal (1846-tól is van adat róla), 1841-től Schmidt Ábrahám és Pik Moyses is ezt a szakmát folytatják. 81 Zuckerberg Lipót (1853) optikus. Gottlieb Móritz (1856) arany- és ezüstműves Káptalanvácott. 82 Schultzer Abraham (1842) „eczet főzési mesterségét" a püspöki városban folytatná, de kérvényét az uradalom, majd a város is elutasítja. Neumann Manó ecetgyára és szeszfőzdéje 1862нШ üzeméi. 83 A zsidó és keresztény iparosok között dúló konkurenciaharc létezésére csak néhány adat idézésével utalunk. A német vargák kérik (1850): izraelita boltosok üzleteikben női és férfi lábbeliket ne árulhassanak. A tanács folyamodványukat a katonai kerületi miniszteri biztoshoz terjeszti fel, bár ismerik a Birodalmi Alkotmányt, amely (III. feje87
