Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ilon Gábor: A Szob–Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet
— Csontvázas temetkezést tartalmazott a 2. sír, de a rítus teljességgel nem pontosítható, hiszen csak a koponya került elő. Párducz M. 49 ezekből az adatokból mind a négy sírt nyújtott csontvázasnak határozta meg. — A 6—8. sírokról csak igen nagy kétkedéssel állíthatnánk csontvázas mivoltukat, ugyanis a vázaknak csak töredékeit sikerült megtalálni, s mára nagyrészt ezek is elvesztek. A 6. sírból lábcsontok, a 7—8. sírból koponyacsontok meglétéről tudósít az ásató Laczus G. A sírgödrök 100—200 cm közötti mélységadatokkal rendelkeztek. A 7. sírról sajnos ilyen adatunk nincs. A legmagasabban a 4. nyújtott csontvázas gyermeksír, a legmélyebben az 5. szórthamvas sír volt. A gödrök formájáról szóló adataink pontatlanok, amelyeket Laczus G. ásatási naplójának rajzmellékleteivel egészítettünk ki. Az 1., 3. és 4. sír négyszögletes, az 5. sír ovális, a 6. sír téglalap alakú, sarkain lekerekített (az összesítő rajz szerint azonban utóbbinak csak nagyobb része került elő épségben, másik részét a homokkitermeléssel megsemmisítették). A 2., 7. és 8. sírról szöveges adataink nincsenek, csak Laczus G. 50 összesítő rajzából tudjuk: a 7. sírgödör feltárt része szögletes, a 8. sír pedig lekerekített sarkú. Köveket találtak: az 1. sír D-i oldalán hármat, É-i felén kettőt (ezek fejnagyságúak) ; az 5. sírban folyami kavics volt a tárgyak közé helyezve. A sírok egymáshoz viszonyított helyzetét csak körülményesen és pontatlanul állapíthatjuk meg, ugyanis az 1—4. sírról nincs összesített ásatási rajz. Az 5. és 6. sír egymástól való távolsága kb. 20 m. 51 A 6. sír távolsága a 7. sírtól kb. 4 m, a 8. sírtól a 8. sír 2,5 m-re volt. 52 Párducz M. fent idézett megjegyzése a 2. és 4. sír közelségére utal, de távolságadatot nem közöl, s információforrását sem nevezi meg. Ezekután nézzük temetőnket és leletanyagát az összehasonlítások tükrében! Mivel csak temetőrész került feltárásra, a statisztikai adatoknak — 7:1 a csontvázas (?) és a hamvasztásos sírok aránya — jelentőséget nem tulajdoníthatunk. A tájolási adatok (bizonyosan négy esetben) К—Ny — egy esetben Ny— К — sem mondanak sokat, legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy megegyeznek az általános szkíta kori főirányokkal (K—Ny vagy Ny—K). A tájolásnak egyébként is több — a főirányoktól eltérő — variációja lehet, amint azt már Bottyán Ä. megállapította. 53 A szkíta kori sírokban — a Kárpát-medencében feltárt temetőkből vesszük csak példáinkat —, a kövek sírba helyezése ritka jelenség. Az általunk ismert anyagban kivételt képez Vámosmikola-Istvánmajor sok, kövekkel kirakott sírjával. Ezek azonban főként hamvasztásosak. 54 Mivel a „kőmelléklet" ritka, a publikációk kiemelten foglalkoznak előfordulásukkal. Az 1. csontvázas sírunkhoz hasonlóan volt kő a madari (Modrany) 24. és 30. csontvázas sírban. 55 A temető közlője — S. Dusek — a trák horizonthoz kapcsolja ezeket, nála párhuzamként Hetény és Szentes-Vekerzug szerepelnek. 55/a 5. szórthamvasztásos sírunk párhuzamaiként említhetők: Muhi-Kocsmadomb 56 (négyszögletes kőlapon álltak az urnák három sírban), Mátraszele 2. sír (hamvasztásos, kitöltésében kövek), 57 Madár 8., 10., 13. és 29. hamvasztásos sírjaiban, amelyeket publikálójuk a kalenderbergi kultúra népének tulajdonít. 58 Itt jegyeznénk meg — a csehszlovákiai kutatás adatait figyelembe véve 59 —, hogy a kalenderbergi kultúra fiatalabb fázisába tartozó temetőkben a hamvakat a sírgödör közepére helyezték (1. az 5. sírt). Az alábbiakban áttekintjük néhány jellegzetesebb — temetőnkben fellelhető — tárgytípus párhuzamait, a teljesség igénye nélkül csak a tipikus példákat közöljük. 82
