Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ilon Gábor: A Szob–Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet

korongolt, magasra húzott szalagfüles bögre felső részének töredéke. Lsz. : 76.93.3. SZBM. Legközelebbi párhuzama: Hetény 110—A sírjából.''

7 VI. Tanácsháza. Földmunkáknál előkerült szórvány.

38 Fekete, az előzőhöz hasonló bögre 2

/з-а

с1 része. Lsz.: 76.99.2. SZBM. Legközelebbi párhuzama: Csanytelek 11. sír,

39 Tápiószele Csíkos u.-i szórvány/

0 VII. Köztársaság u. 33. előtt, csatornaásásból származó szórvány.

41 Szürkésfekete, korongolt, tipikus szkíta kori bögre. Lsz.: 82.34.1. SZBM. Legközelebbi párhuzamai: Hódmezővásárhely-Kishomok,

42 Tápiószele 374. sír,

43 VámosmikolaIstvánmajor 31. sír,

44 Freselány nad Ipol'om,

45 Hetény 83—A, 143—A és 162—A sírjából.

40 VIII. A Gregersen-kert mellett (a vasút kerítésénél villanyoszlop gödrének ásásakor) 1971 nyarán három sírt leletmentett Laczus G.

47 1. sír: ÉK (fej)—DNy-i tájolású, nyújtott váz.

4S Sírmélység = 80 cm. A váz feletti homokban kő. Mellékletek: a medencében három edény töredékei — közöttük egy fül, Lsz.: 77.10.2. SZBM —, a bal karon vas karperec, a szájban egy darab kék üveggyöngy. A karperec jelenleg két darabban, átm. = 6,2 cm, kerek átmetszetű, Lsz.: 77.10.4. SZBM. Az üveggyöngy elkallódott. A 2. sír tájolási adatai ismeretlenek, a sírmélység azonos az 1. síréval. A fejnél egy kisebb piros kő, a mellcsont felett egy nagyobb kő volt. Mellékletek: a medencében egy bütyökdíszes edény (őrzési helye ismeretlen), amelyben egy ,,kis gyermekjáték edényké"-t helyeztek el. M = 1,8 cm, szá. = 4,1 cm, fá. = 1,5 cm, Lsz.: 77.11.1. SZBM. A 3. sír tájolása ugyancsak ismeretlen, a sírmélység az előzőkkel megegyező. A fejnél itt is követ találtak. Melléklete nem volt és bolygatottnak látszott. Ez a három sír elméletileg lehetne a témánkat képező nyolcsíros temetőrészlet folytatása. Mindhárom csontvázas, de pontosabb adataink csak az 1. sírról vannak, ennek tájolása megegyezik a szkíta kori általános főiránnyal. A sírokban talált kövek is ezt a feltételezésünket erősítik meg, bár tagadhatatlan, hogy az elhunyt tetemének kővel történő védése nemcsak erre a történelmi időszakra jellemző. A sírok azonos mélységben feküdtek. (Megjegyzendő, itt a vasútépítéskor a föld egy részét elhordták, ezért vannak a sírok magasabban mint a Gregersen-kertiek.) Az 1. és 2. sír kerámiája is az alföldi szkíta kori kultúrára utal. Ezt az anyagot mégis a szórványleletek között tárgyaltuk. A hitelesítést csak egy régészeti feltárás, a temető további részeinek előkerülése döntheti el. Mindezek után — talán nem alaptalanul — joggal állíthatjuk, hogy Szobon а На С—D időszakból rendkívül gazdag leletanyag ismeretes. Sajnos azonban ezek nagy többségének szórvány jellege hosszabb történelmi időszak folyamatos képének megrajzolásához nem elegendő. A TEMETŐ ADATAINAK ÖSSZEGZÉSE, KORA ÉS KAPCSOLATAI A részben vagy egészében feltárt nyolc sír birituális jellegű. Az 5. szórthamvasztásos sír kivételével a sírok csontvázasak lehettek. A feltételes mód használatának oka a következő: — Bizonyosan nyújtott csontvázas az 1. sír. — Feltételezhetően nyújtott csontvázas a 4. gyermeksír, ugyanis a karcsontok párhuzamosan feküdtek a test (elkorhadt) két oldalán. Természetesen ez nem zárja ki teljes mértékben, hogy a lábak felhúzott állapotban legyenek. — Feltételezhetően nyújtott csontvázas volt a 3. sír is, bár a test felső része kissé elfordult helyzetben került felszínre. 81.