Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Osgyáni Vilmos: Kőszobrász-restaurátori megfigyelések a pilisi Gertrudisz-síremlék töredékeinek rekonstrukciós feldolgozásához
Az ülőpad sarkot és ráhulló drapériaszélt mutató keskeny formájú sarokdarab aláforduló oldala nem sík, mint azt várnánk a fugának szánt felületek esetében, valamint felülete is finom szerszámmal van kialakítva. Ez az ívesedő sík lehet egy fülke félköríves hátfala. Ha ezt elfogadjuk, akkor háromíves hátfalú fülkét tehetnénk az amúgy is egyik rövid oldalra tett kiemelt főnézetbe. Ebbe a fülkébe elférnének azok a körplasztikaként kezelt ún. angyalalakok mellkastöredékei, melyeken a nyakban és háton a törésfelületeken csaplyukakat le^et látni. Ezek a figurák ha nem szárnyat, akkor kiálló kőcsapokat hordtak a hátukon, hogy azokkal támaszkodjanak a fülkék homorú hátfalához. A fenti fülkés megoldást igyekszik alátámasztani látszólag az az oszloplábazati saroktöredék, melyen egy cipős lábfej van. A figurák talpa alatti sík felhajlik mintegy 10 fokos szögben a vízszintes fölé. Ez a rézsüs alapsík a cipős lábfej alatt is megvan, de nem ezt mutatja a derékszögben forduló sarok másik oldalán, ahol a rövidebbik oldal felé indított rézsüs alapsík indítása helyett egy fele olyan hosszú, de dupla olyan meredeken emelkedő ívesedő alapsík indítása van. Mindenesetre ez a sarokdarab azt elég világosan körvonalazza, hogy nem egészen azonos, nem mechanikusan körbefutó árkádsorról kell beszélnünk, hanem egy kiemelt fönézettel ellátott szarkofágról. A rövidebbik oldal főnézeti kiemelésére több analógia is utal, valamint azt is megfigyelhetjük ezeken a párhuzamba állítható darabokon, hogy a főnézetben hangsúlyosabb formai elemeket alkalmaznak mint a többi oldalon; árkádok mellett fülkék, dombormű mellett körplasztika jelenti a kiemelést. (Köln, Heribert relikviaszekrény 1169— 1170.) A gipsz rekonstrukciós modell elkészítésénél figyelembe kellett venni a töredékek történeti értékét, a leletanyag töredékes jellegét és az elméleti rekonstrukciós kísérlet bizonytalansági tényezőit. A megvalósításkor elsősorban az eredeti darabok épségének védelme érdekében, szilikonformázással, színezett gipszmá c oiatok készültek. Ezzel a töredékek továbbra is tanulmányozhatóan viszszakerültek a múzeumba, megvédve azokat a beépítéssel járó esetleges károsodástól. A másolatkészítéssel szabad teret kívántunk hagyni a sok kérdőjelet, bizonytalansági pontot nyújtó elméleti rekonstrukció pontosabb értelmezésének, esetleg a még előkerülő darabok összetartozásának igazolására. A mérethelyes rekonstrukciós másolaton hét fülke hosszúságú törpegaléria készült el a hosszú oldal bemutatására, a rövidebb oldalon másfél fülke is elegendőnek bizonyult érzékeltetni a szarkofágláda vizuálisan befogható méreteit. A figurák töredékeinek bizonyos kiegészítésénél Villard de Honnecourt vázlatait és a chartresi figurális analógiákat jól lehetett alkalmazni. Ez a pilisi leletegyüttes a töredékessége és hiányossága miatt indokolttá tette az ilyenfajta restaurátor szempontú adatok közlését, hogy alátámassza, esetleg kiigazítsa a zömmel stiláris, kvalitásbeli meghatározásokra szorítkozó művészettörténeti megfigyeléseket. 607
