Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Hervay Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből
19 Blanchot, Ch. 1898. 80—81. Blanchot ugyanott még egy magyarországi vonatkozású adatot közöl. Eszerint 1225-ben Endre király húsz aranymárkát küldött az aceyi apátságnak. 20 Janauschek, L., 1877. 182. 21 Besson, L., 1847. 5—6. 22 Időközben Benoît Chauvin úrtól, a Franche Comté-i egykori ciszterci apátságok történetének kitűnő ismerőjétől levelet kaptam. Közlése szerint Ch. Blanchot művének történelmi értéke nem nagy, óvatosan kell használni, a szerző becsületességéhez azonban kétség nem fér. Ugyanakkor megkaptam a fénymásolatot L. Besson egyik forrásáról: Annuaire du Jura. Besançon 1841. 57. Itt annyit olvashatunk csupán, hogy Acey, Cherlieu leányapátsága, a magyarországi Polisy-i monostor anyja lett, alapítási évet azonban nem említ. L. Besson másik forrásába: F. J. Dunod: Histoire de l'église, ville et diocèse de Besançon. 1750. Besançon. T. I. 149. — sajnos még nem sikerült betekintenem. 23 Az oklevél kiadása: Békefi R., 1891—1892. II. 411—414. Békefi sajnos nem gyakorolt kritikát az oklevél tartalma felett. Füley, aki kezdetben azt sem tudta miféle apátság címét kapta meg (Békefi R., 1891—1892. II. 400), minden birtokot meg akart szerezni Pilis környékén, ami többé-kevésbé gazdátlaoniaik látszott, pedig oklevelekkel és tanúkkal ezekhez való jogát egyáltalán nem tudta igazolni. Békefi mégis a pilisi apátság valódi birtokainak tüntette fel ezeket az általa közölt térképen (uo. I. 169). Ezt a birtoktérképet Gerevich, L., 1983. 6. tábla és Gerevich L., 1984, 19. tábla is átvette. Lásd még: Hervay, F. L., 1984. 152. 24 Hervay, F. L., 1984. 127. 25 Hervay, F. L., 1984. 53. 26 Hervay, F. L., 1984. 47. 27 Hervay, F. L., 1984. 192. 28 Statuta. 1422:22, 1471:37, 47, 1486:27; Békefi, R., 1891—1892. I. 445—446. 29 Vespr II. 165—166. 30 Hervay, F. L., 1984. 152. 31 Békefi, R., 1891—1892. I. 375, 453. 32 Hervay, F. L. 1984. 152. 33 Békefi R. 189Í—1892. I. 275. 34 Hervay. F. L. 1984. 146, 147. 35 Szfvi. Em. Névt. 1977. 210. 1757-ben ideiglenes kápolna, 1766-ban a ma is álló templom épült; Lipszky, J. 1806. 5. térképlapon: „Szt. Kereszt." 36 MRT 5. 234—237. IRODALOM \ L'abbaye de Notre-Dame d'Acey. Esquise d'histoire. Nancy, 1948. Békefi Rémig: A pilisi apátság története, I— II. Pécs, 1891—1892. Besson, L.: Mémoire historique sur l'abbaye de Cherlieu. Besançon, 1847. Blanchot, Charles: Histoire de Notre-Dame d'Acey. Besançon, 1898. Diet. Égi. Fr.: Dictionnaire des églises de France. IIIA. Lyon, 1969. Dimier, M.-Anselme: Recueil de plans d'églises cisterciennes. Paris, 1949. I —H. Gerevich, L.: Pilis abbey, a cultural center. Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 29 (1977) 155—198. Gerevich, L.: Les fouilles de l'abbaye hongroise de Pilis. Mélanges à la mémoire du père Anselme Dimier. III/5. Arbois, 1982. 371—393. Gerevich, László: Ausgrabungen in der ungarischen Zisterzienserabtei Pilis. Analecta Cisterciensia 39 (ШЗ) 281—310, + 56 ábra. Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre 1984. (97 ábrával). Herder: Der große Herder. Nachschlagwerk für Wissen und Leben. I — XI. Vierte, völlig neubearbeitete Auflage. Freiburg i. Br., 1931—1935. Hervay, Ferenc L.: Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária (Bibliotheca Cisterciensis 7.). Roma, 1984. Janauschek, Leopoldus: Originum Cisterciensium tomus I. Vindobonae (Wien), 1877. Lipszky, Joannes: Mappa generalis Regni Hungáriáé. Pesthini, 1806. MRT 5: Magyarország Régészeti Topográfiája 5: Esztergom és a dorogi járás. Bp., 1979. 600
