Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Hervay Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből
Mii állt a pilisi apátság helyén a ciszterciek előtt? Hazai történelmi irodalmunkban a pilisi apátság eddig úgy szerepelt, mint amelyet III. Béla király minden előzmény nélkül, újonnan alapított. Az 1967— 71-ben végzett régészeti feltárások azonban azt bizonyították, hogy a ciszterciek építkezését megelőzően a pilisi apátság színhelyén jelentős kőépület állott. Erre néhány alapfalrészlet, valamint a törmelékből előkerült faragott kövek utalnak. 16 Ezeknek megítélése, időben való elhelyezése építészettörténeti feladat, amelyben nem vagyok illetékes. Ezért a történelmi források nyomán igyekszem megközelíteni a kérdést: lehettek-e, voltak-e bencés szerzetesek Pilisen a ciszterciek előtt? Végleges választ — úgy gondolom — jelenleg még egyik irányban sem adhatunk, így kell helyesbíteném azt az álláspontomat, amit néhány hónappal ezelőtt megjelent müvemben talán kissé élesen fogalmaztam meg. 17 Természetes, hogy a feltárómunka folyamán az érdeklődés Pilis atyaapátságára, Aceyre is kiterjedt. Aceyről Charles Blanchot besançoni lelkész írt monográfiát, 18 amely 1898-ban, tehát később jelent meg, mint Békefi kétkötetes műve. Blanchot könyve a magyar könyvtárakban nem volt megtalálható, és ezért az ő állításáról, amely szerint Aceyből a ciszterciek 1180-ban azért jöttek Magyarországra a „Polisy" nevű bencés apátságba, mert annak fegyelme teljesen lehanyatlott 19 — a hazai szakirodalom 1977-ig nem vett tudomást. Sajnos Blanchot művében csak igen kevés lábjegyzet van, és így itt is teljes bizonytalanságban hagyja olvasóját állításának forrását illetően. Állítását már csak azért sem fogadhatjuk el minden kritika nélkül, mert sem az 1180-as alapítási év, sem Pilis Polisy alakban való szereplése nem felel meg a történelmi tényeknek, és így nem mutatnak kétségtelen pontos és hiteles értesülésre. Polisy vagy hasonló névalak, sem az oklevelekben, sem az apátságkatalógusokban, sem a káptalani határozatokban nem fordul elő. Megtalálható azonban L. Janauschek 1877-ben megjelent nevezetes művében. 20 Janauschek az apátságok összes fellelhető névalakját összegyűjtötte, bárhol fordult az elő az irodalomban. Ebből megállapíthattam, hogy a névfelderítés nem Blanchottól származik, hanem valahonnan átvette. Átnéztem a Janauschek által használt műveket, de azokban ilyen névalakot nem találtam. Csupán egy könyvhöz nem tudtam hozzájutni, L. Bessonnak Cherlieuről, Acey atyaapátságáról írt monográfiájához, ami 1847-ben jelent meg. Néhány nappal azonban a pilisi jubileumi ünnepség előtt a jelenlegi aceyi ciszterci közösség elöljárójának megbízásából levelet kaptam, amelyhez Besson művének megfelelő lapjairól fénymásolat is volt mellékelve. Ezt a dokumentumot a jubileumi tudományos ülésen a személyesen jelenlevő Hervé Briand és Laurent atyáknak élőszóval megköszönhettem. Feltevésem helyesnek bizonyult: Besson is azt írja, hogy Acey 1180-ban hívta életre a „Polisy" konventet. 21 Tehát mind az 1180 hibás alapítási év, mind a Polisy hibás névalak már Bessonnál is megtalálható 1847-ben. Lábjegyzetben két műre hivatkozik. Ezek hazai könyvtárakban sajnos nem találhatók meg, 22 de ezek szolgálhatnak majd a további felderítés fonalául. Az apátság birtokai és jövedelmei A pilisi apátság alapítása előtti időben az oklevéladás még nem volt általános hazánkban. Különben is legrégibb okleveleinkből igen kevés maradt fenn. így magában véve nem feltűnő, hogy okleveleinkben vagy más hazai írott for597
