Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Hervay Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből

rásban nincs nyoma Pilis esetleges bencés múltjának. De nem tud erről az 1254. évi aranybullás oklevél sem. Viszont ugyanebből az oklevélből tudjuk, hogy a győri vám egyik harmadát a pilisi apátság III. Bélától kapta, míg egy másik harmadát ugyancsak III. Béla a zirci apátságnak adta. Ugyancsak Pilisé volt a pozsonyi és csütörtökhelyi vám egyharmada. A vámjövedelmek 1357-ben az apátság bevételeinek csaknem kétharmadát tették ki. Kevesebb bevétele volt a birtokokból. Ezek közül az aranybullás oklevél első helyen a csallóközi birtokokat sorolja fel, míg Pilis környékén csupán egyetlen falut, Kovácsit említi, mint az apátság birtokát. Ha a magyar király a XI. vagy a XII. században Pilisen alapítást tett volna bencéseknek, valószínűleg meg lett volna a lehetősége, hogy a közelben lássa el birtokkal. 1184-ben azonban az annyira központi Székesfehérvár, Esztergom, Buda háromszögben már alig volt eladományozható föld, ezért kapott Pilis csallóközi falvakat. Füley Tamás, az apátság javainak címzetes apátja, 1615-ben felsorol egy sereg Pilis környéki birtokot, mint amelyekre az aoátság címén igényt formál, köztük Dömöst és Szentendrét, de ezeket semmiféle írás vagy oklevél nem bizonyítja, hogy valaha az apátság birtokában lettek volna.

23 Az apátság magyarországi vezetőszerepe A pilisi apátság jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon három új apátságot tudott benépesíteni: 1191-ben Pásztót, ahol már korábban állott valamilyen monostor,

2

'

1 1232-ben Bélháromkutat (Bélapátfalvát),

25 1270-ben pedig Ábrahámot, amely Tolnában, a mai Dombóvár területén állott.

26 Zirc, Szentgotthárd és Toplica egy-egy, Egres átmenetileg két ciszterci konventet tudott kibocsátani. Alig ismert tény, jóllehet két hiteles oklevél is tanúskodik arról, hogy a pilisi apát a nevezetes veszprémvölgyi ciszterci apácakolostor felett is ellenőrzést gyakorolt, vagyis vizitációs joga volt.

27 A XIV. század folyamán a politikai helyzet miatt a francia atyaapátok egyre nehezebben tudták felkeresni magyarországi apátságaikat, és így a hivatalos évi látogatást nem tudták elvégezni. A generális káptalan ezért előbb osztrák apátokra, majd 1422-től ismételten a pilisi apátra bízta a magyarországi ciszterci monostorok vizitáció] át.

28 Az apátság francia és német korszaka Nagy változás állt be a pilisi apátság életében 1356-ban, amikor Lajos király kérésére VI. Ince pápa Henrik heiligenkreuzi ciszterci szerzetest tette meg pilisi apátnak.

29 A XIII. században jórészt francia szerzetesek képezhették a pilisi konventet. 1356-tól az osztrák—német befolyás érvényesült, amint ezt az apátok nevei: Henrik, Ulrik, Konrád, Hermann is mutatják.

30 Pozsonyban ezek az apátok német nyelvű okleveleket is állítottak ki.

31 1480-tól 1486-ig Mátyás király reformkísérlete eredményeképpen Jodocus Rösner, korábban a frankországi Ebrach perjele, állt az apátság élén.

32 Az apátság pusztulása A mohácsi csatavesztés után a zsákmányoló, fosztogató török csapatok már 1526. szeptember 7-én megjelentek Buda környékén. Ezen a napon kezdődött a pilisi apátság végzetes pusztulása is. A törökök megrohanták, kifosztották és 598