Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

IRODALOM M. Aubert, L'architecture cistercienne en France. I

—

II. Paris 1947. L'Abbaye des Vaux-de-Cernay. Paris, 1931. Békefi R., A pilisi apátság története. Pécsett 1891. I—

II. A pásztói apátság története. I—III. Bp. 1898. G. Binding, Bericht über Ausgrabungen in Niederrheinischen Kirschen. II. Rheinische Ausgrabungen 9. Düsseldorf, 1971. J. Boronkai, Cerbanus Maximus Confessor és Johannes Damascenus fordításai. írod. tört. Közi. 70/1966/140—142. W. Braunfels, Abendländische Klosterbaukunst. Köln, 1978. G. Dehio, Geschichte der Deutschen Kunst. Berlin

—Leipzig 1923. M. Dimier, L'art cistercien en France. Paris, 1962. M. Dimier, Trois-Fontaines. Guide du visiteur. 1971. G. Duby, Sankt Bernhard die Kunst der Zisterzienser Arts et Métiers. Entz G., A kerci (cirtai) ciszterci építőműhely, Műv. tört. Ert. 1963. 121—147. F. Esterhnes, Zur älteren Baugeschichte der evangelischen Pfarrkirche im BochumStiepel. Westfalen Heft 1/2 1965. 43. 57—70. G. Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I

—

XI. Budae 1829— 44. K. Friedgerd

—R. Adamy, Kunstdenkmäler im Grossherzogthum Hessen. Provinz Oberhessen. Darmstadt, 1895. J. Gantner

—A. Reinle, Kunstgeschichte der Schweiz. I—II. 1968. A. Gergelyffy, L'église abbatiale de Bélapátfalva. Acta Hist. Art. VI. (3—4) 1959. 245— 276. L. Gerevich, Pilis Abbey a cultural center. Acta Arch. Hung. 29 (1977) 155—198. Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1963. T. Heimb, Notitia Historica de Ortu Progressu abbatiae Sacri Ord. Cisterciensis (Vienna, 1764.) Heves megye műemlékei, I. Szerkesztette Bercsényi Dezső—

Voit Pál. Bp., 1969. Magyarország műemléki topográfiája. Hümpfner T., A zirci apátsági templom ásatása (1912—1913). A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 2. (1964) 119—139. Ipolyi A., A kunok Bél-háromkúti, másképpen apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Pest, 1865. Ak. 6. 1—59. N. Istvánffy, Historiarum de rebus Ungaricis libri 34, Anno 1622. L. Janauschek, Originum Cisterciensium Thomus, I. Wien, 1877. Kalász E., A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Bp., 1932. R. Kautzsch, Der romanische Kirchenbau im Elsaß. Freiburg, 1944. H. Kunze, Die Klosterkirche in Limburg a. d. Haardt und die Frage der Doppelturmfassade am Oberrhein. Oberrheinische Kunst Col. X. 5. (1942) 5—36. L. Lékai, Geschichte und Wirken der Weissen Mönche. Köln, 1958. Moravcsik Gy., Bizánc és magyarság. Bp., 1953. Gy. Moravcsik Byzantium and the Magyars. Bp., 1970. H. Otte, Handbuch der Kirchlichen Kunst-Archäologie des deutschen Mittelalter. Leipzig, 1885. Z. Swiechowski, Romanische Baukunst Polens und ihre Beziehungen zu Deutschland. Westfalen 43 (1965) Heft 3/4. 161—190. Schwartz E., A patrocinium a helynévfejtés szolgálatában. Századok, 1933. Schwartz E., A nyugat-magyarországi német helységnevek. Bp., 1933. Szakái E., Jelentés a bélapátfalvi munkálatokról. Műemlékvédelem (III.) 1959. 200— 209. B. Terebessy, Translatio Latina Sancti Maximi Confessoris (De caritate ad Elpidium I—

IV.) saeculo XII. in Hungária confecta. Scripsit et textum edidit Andronicus B. Terebessy. Magyar—görög tanul. 25. Bp. 1944. Valter I., A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben. Miskolci Múzeum Évkönyve, VI. (1966) 199—226. Előzetes beszámoló a szentgotthárdi ciszterci monostor ásatásáról. Arch. Ért. 102. (1975) 1. 88—100. Die Archäologische Erschliessung des Zisterzienzerklosters von Bélapátfalva. Acta Arch. Hung. 33/1—4/1981. 179—200. 592