Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

VALTER ILONA (Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest): CISZTERCI MONOSTOROK KUTATÁSA Az elmúlt két évtized műemléki kutatásai lehetővé tették, hogy három ciszterci monostorról jelentősen bővüljenek ismereteink. A szentgotthárdi, a pásztói és a bélapátfalvi monostor feltárását volt alkalmam elvégezni és e kutatásokról szeretnék röviden beszámolni. A SZENTGOTTHÁRDI CISZTERCI MONOSTOR Alapítási évét illetően eltérőek a vélemények. Egyesek 1183., mások 1184. év mellett foglalnak állást. Kalász Elek a monostorról írt alapvető munkájában megkísérelte feloldani ezt az ellentmondást.

1 A ciszterci monostorok kezdetben úgy létesültek, hogy az új monostor telepítésére kiküldött szerzetesek maguk kértek letelepedési engedélyt és első épületeiket is maguk építették. Később ez jelentősen módosult. A szerzetesek bevonulását meg kellett előznie az 1134. évi nagykáptalan által előírt apátsági épületek felépítésének, még előbb a hely gondos kiválasztásának és legfőképpen birtokadományoknak. Mindezekről a rendet megtelepíteni szándékozó világi vagy egyházi, a renden kívül álló személynek kellett gondoskodnia. E hármat: az új monostor helyének kijelölését, birtokkal való ellátását és legszükségesebb épületeinek megépítését egy szóval alapításnak szokták mondani, a fogalmat a renden kívül álló egyén nevéhez fűzve. A szerzetesek bevonulását ettől eltérően telepítésnek, benépesítésnek nevezik és ezt mindig egy már meglevő monostorhoz kapcsolják. Egy monostornak a fenti értelemben vett alapítása és benépesítése között időbeli különbség van, rendszerint egy vagy két-három év. Ez alatt az alapító felépítteti a legszükségesebb épületeket, a felkért monostor pedig készülődik a benépesítésre. Ezen az alapon megoldható a szentgotthárdi alapítás látszólagos ellentmondása: 1183. a királyi alapítás (az alapító III. Béla), 1184. pedig a rendi értelemben vett alapítás éve. A franciaországi Trois-Fontaines-ből érkeztek a szerzetesek Szentgotthárdra 1184. október 7-én.

2 Az apátság alapítólevele nem maradt fenn, de egyéb forrásokból tudjuk, hogy III. Béla király gazdagon ellátta adományokkal. Kalász Elek mintegy 275 km

2-nyi, a Rába völgyénél vonuló gyepűtől az országhatárig tartó birtoktestet tudott oklevelekből rögzíteni.

3 A ciszterciek — a rend szabályai szerint — általában lakatlan területeken, erdők, mocsarak között telepedtek le és tervszerű munkával megszervezték a környék életét. Gazdasági telepeikből, a grangiákból vagy majorokból az esetek 563