Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben
3. kép. Római feliratos faragványtöredék Óbudáról (?),'a 2. kép hátoldala (Fotó; Hasznos Zoltán). Abb. 3. Fragment mit römischer Inschrift aus Óbuda (?), Rückseite von Abb. 2. mára, mint a folyamon lefelé vezető vízi út. A közelmúlt régészeti kutatásai rávilágítottak, hogy Óbudán elsősorban a későbbi, IV. századi, az V. században felére csökkent területű castrumnak déli felében, az Árpád-hídfő környezetében észlelhető a római épületek és utcák kontinuitása. 10 Ennek a castrumnak délnyugati sarka közelében épült fel a XIII. századi királyi vár, s bizonyára eközben került sor valamelyik jelentősebb épület bontására is. Ez Óbudára vonatkozó adatok fényében az eddigieknél is kézzelfoghatóbban jelenik meg Anonymus Gestájának elbeszélése „Attila városának" birtokbavételéről. Egyúttal fontos, magyarországi tudati hátterét ragadhatjuk meg ez utalásokkal annak a stílusjelenségnek, amely különösen Esztergom képzőművészeti alkotásain, de pl. Imre kora óta a pecsétművészetben is, az „1200 körüli klasszicizmus" európai jelenségkörébe illeszkedik. A pilisi monostort építkezése idején ez a stílus jelenség nem érintette; mind típusának megválasztásában, mind az építészeti szobrászati dísz kerülésében a jelek szerint szigorúan érvényesültek benne a rendi szokások. Erről tanúskodnak az ásatás leletei. A változatos díszítésű padlótéglák ugyanahhoz a típushoz tartoznak, amelynek Pontignyben alkalmazott példáit 1205-ben a generális káptalan felszedetni vagy módosíttatni akarta. 1218-ban a generális káptalan általában rendelte el a változatos padlók eltávolítását, ami alighanem éppúgy álta554