Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben

lános elterjedtségüket bizonyítja, mint a kor emlékanyaga. 11 Láthatóan ugyan­csak szigorúan betartották azt az 1152-es generális káptalani határozatot, hogy templomaikban csak király, királyné, illetve püspökök temethetők el. 12 Jelentős ennek a határozatnak 1180. évi felújítása, amely szerint a káptalantermekben az apátokon kívül a fent említettek is eltemethetők; 13 ami fontos lehet a pilisi káptalanteremből előkerült lovagi sírkő azonosításához. 4. kép. Római fríztöredék Óbudáról (?), kalocsai lábazattöredék alulnézete. Buda­pest, Magyar Nemzeti Galéria Abb. 4. Fragment eines römischen Frieses aus Óbuda (?), Untenansicht eines Sockel­fragments aus Kalocsa. Ung. Nationalgalerie, Budapest. Művészeti gyakorlatában tehát a pilisi monostort bizonyosan az obszervan­cia jellemezte. Egyébként, politikai és egyházpolitikai tekintetben minden in­kább jellemző rá — s már az első években — mint a világtól való elzártság. Talán ez eredményezte, hogy a XIII. század első harmadában a pilisi apátság meglehetősen előkelő helyet biztosított magának a rend botránykrónikájában, 555

Next

/
Thumbnails
Contents