Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”

kül átadja Bocskai vezéreinek: R'nedey Ferencnek és Némethy Gergelynek?

2 A főkapitányságban 1607-től utóda Dóczy István, de mellette megmarad vicekapitánynak, s folytatja a vár építését, melyre 1610-ben 200, következő évben 300 Ft-ot utal ki az Udvar.

33 Verebélyi 1612 tavaszán Damásdra kerülve, itt is végez várépítő munkát. A várkapu reparációjára, királyi rendeletre a váci harmincadosnak 10 Ft-ot kell kiutalnia a kapitány kezéhez.

34 1612 júliusában Thurzó nádor rendeletére bizottság száll ki a bányavárosok váraiba, végházaiba s feladatuk megállapítani a megerősítésükre szükséges teendőket. Egyben vizsgálatot kell tartaniuk a csatázó katonák felett, akik a béke megszegésével törökökkel hadakoztak. Előtte parancsba adta a „csatázok" elfogását és kivégzését. Vácott Dóczy főkapitány így üttette le a fejét három „csavargó csatázónak".

35 Négy vármegye alispánja sorra látogatja a várakat, kezdve Füleken. Július 18-án érnek Damásdba. Felolvassák a palatínus levelét ,,az ott való kapitánynak, mind a vitézlő renddel egyetemben, melyet megolvastatván választottanak két főembert, ő felsége gyalog vajdáit, kiktül ezt üzenték, hogy ők készek az ő nagysága parancsolatiba mindenbe engedni". A bizottság is azt javasolta nekik, hogy a nádor kívánsága szerint feltárják, kik legyenek csatázok, felbontói a szent békességnek. A csatázásnak kutatásáról felelnek, ,, . . . azon két vajdátul, úgymint Szálai Janóstul és Szabó Mátyástul, hogy ők Э.ГГЭ, clZ hitre, az mely hitre király urunk ő felségének megesküdtenek, készek valának megmaradni, ha valakit tudnának, de ők senkit sem tudnak afilit, ki azzal a csatázással itt volna". A bizottság ezután a várat vizsgálta meg. Várépítés közmunkával. Előzőleg, 1608-ban az országgyűlés Drégelypalánk és Damásd megerősítésére Trencsén ás Turóc vármegye közmunkáját rendelte ki. Űgy látszik, ennek alig lehetett hathatós eredménye, mert a bizottság most a várnak elég fogyatkozását látta és elrendelte Nagy-Hont vármegyétől 1200 palánkkaró és ahhoz elegendő vessző adását, valamint „gyalogmívest azkik azt felállassák és megtapasszák".

36 Hont vármegye saját hatáskörében háromszáz jobbágytelek kezemunkáját rendelte ki az új külső palánk építéséhez. A vármegye kötelezettségét az 1613. évi VIII. törvénycikk is megerősíti, három járást rendelt Drégelypalánk és Damásd erősítésére. Űjból 1615-ben 70 porta után három-három karót és egy kocsi rőzsét, következő évben a jobbágyságnak fűzfavesszőt és palánkfát kell adni Damásdhoz a vármegye rendeletére. Az erőltetve végrehajtott közmunka — gratuitus labor — révén csak tessék-lássék végezték el az égetően szükséges feladatokat. Azért ismétlődik meg majdnem minden országgyűlésen Damásd megerősítését elrendelő törvénycikk; az 1618. évi XL. te. több várra vonatkozó határozata Damásdhoz a báti járást rendeli ki, ezt megismétli az 1622. évi XXXVI. törvénycikk is. 1623-ban Hont vármegye közgyűlése megbízza az alispánt, hogy Gyarmat, Palánk és Damásd várát személyesen vizsgálja meg, s lia erődítés pótlása szükséges, úgy saját hatáskörében intézkedjék. Tizenkét év múlva, az 1635. évi országgyűlés XCII. törvénycikke ismét intézkedik Drégelypalánk és Damásd megerősítéséről, de minden esetben a falvak közmunkájára számítva. Ennek végrehajtása annál inkább is szükséges volt, mert következő évben Damásd palánkja leégett, s a vármegye egyik járása a helyreállításhoz portánként 15 db palánkfát és hozzá szükséges rőzsét köteles adni.

37 Egy-egy palánkfa kb. 6 m hosszú szálegyenes cser vagy tölgy, melyből 2 m a földbe ásva került, párhuzamos oszlopsorba. Mindkét sort közbeiktatott karókkal, vesszővel befonták. A két sövény közét nedves agyaggal megdöngölték. Végül a palánkfalat kívül, belül sárral betapasztották. 514