Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”

JAKUS LAJOS (Cserhát-tájmúzeum, Репс) : DAMÁSD VARA „AZ POGÁNY ELLENSÉG TORKÁBAN" Damásd neve legkorábban 1138-ban kelt oklevélben szerepel. II. Béla király megerősíti az Álmos herceg által, a dömösi egyháznak tett adományokat; egyikük a helembaiak halászó helye az Ipolyon Damasátul Bélapatakig. Akkor a helység, az Ipolyba ömlő Bélapatakától északra, a felvidéki bányavárosokat a Duna völgyével összekötő út mellett feküdt. Erre a szerepére utal az 1262-ben kelt oklevélben említett „Leled-Damasi út" is. Az esztergomi főkáptalan birtoka 1277-ben, de 1323-ban is. Utána királyi tulajdonba kerül. Királyi vadászkastély I. Károly az Ipolyhoz közeli 130 m magas dombra várkastélyt építtet, kedvelt tartózkodási helye, heteket tölt itt vadászaton a Börzsönyben. Innen keltezi okleveleit 1339—1342 között kilenc alkalommal, majd fia, I. Lajos 1345—1376 között öt — Pest megyei vonatkozású — oklevelet állíttat ki Damásdon. Legtöbbször május—június hóban, egy-két alkalommal szeptember, november és december elején tartózkodnak itt. (Legalábbis az oklevelek kiállítási dátuma ennyit enged bizonyítani, de számuk jóval több is lehetett.) A várfalakkal körülvett kastélynak várnagyai közül 1361-től név szerint néhányat ismerünk. Zsigmond császár többször ad nekik utasítást. Uralkodása alatt a várhoz tartozik 1419-ben a szomszédos Szob, melynek vámjogát 1382-től a márianosztrai pálosok bírják. E vámjogot V. László Damásd várának juttatja, Mátyás pedig 1456-ban Szob jobbágyainak kötelezettségeit is a vár fenntartására rendeli, azonban vámjogát 1463-ban a pálosoknak visszaadja.

1 Helembát és Letkést II. Ulászló csatolja hozzá, ennek ellenére Damásd nem volt várbirtok központja. A XVI. század elején, valószínűleg a Mátyás fiának, Corvin Jánosnak örökségül hagyott, de elvesztett várak egyikeként Kubinyi Literátus László tulajdonába kerül. Halála után, 1518-ban ismét királyi birtok.

2 Ujabb tulajdonosa Désházy István Damásdot tartozékaival Helemba, Letkés, Szob és Tölgyes birtokával együtt elzálogosítja az esztergomi káptalannak. Bakócz Tamás végrendeletében, 1520-ban 1500 ft-ot hagy a királyra, annak ellenében, ha a vár és tartozékai az esztergomi Annunciata kápolna tulajdonába kerülnek. II. Lajos a végrendelkezést jóváhagyta, 1523-ban az esztergomi főkáptalan birtokba veszi Damásdot.

3 Később a vár és a falu, mely közben, a XVI. században elpusztult, királyi tulajdonba került. 1543—1544-ben Buda török megszállása után két évvel Vác, Nógrád és Visegrád is elesik, Esztergom, Nógrád és Hont vármegyék jelentős részét a török 509