Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”

hódoltatja. Az elhagyott damásdi vár ebben az időben pusztul el, a török felgyújthatta. A falu lakossága is eloszlott. Az esztergomi szandzsák defterében nem szerepel még 1570-ben sem, holott tőle északra Börzsöny, Kemence, Bernence, Baráti, Verebély hódoltatott helységek/

1 Magyar vitézlő rendjével Léva, Korpona, Űjvár védi a bányavárosokat. 1581 tavaszán párkányi törökök sok marhát raboltak el Űjvár vidékéről. Rácz Pál újvári kapitány ezt megbosszul va Párkányra csapott, az ellenálló törököket levágta, a legelésző marhákat elhajtotta, vállalkozásából szerencsésen visszatért.

5 Török palánkvár épül Damásdon Talán az újváriak sikere adhatta indítékát annak, hogy 1581 nyarán az esztergomi bég az Ipoly folyó völgyének szemmel tartására Damásdon palánk építéséhez kezd, a középkori várkastély maradványának felhasználásával. Ispán István Dunán inneni helyettes főkapitánynak, amint tudomására jut, jelenti Rudolf császárnak: „Damasán van kastély hely, azt akarják a törökök megcsinálni." A bányavárosok kapitányainak is meghagyja, hogy készek legyenek az építés megakadályozására. Bakabánya július 8-án értesíti Selmecet, majd Körmöcöt „Damaschki" nevű palánk építéséről. Megbízható embereik jelentése szerint az ellenség benne gyülekezik s 18 ágyújuk (!?) van.

6 Pogrányi Benedek bakabányai kapitány július 14-én hírt kap Léváról Istvánffytól, hogy a palánk elkészült, erről értesíti Zólyom Besztercebányát. Négy nap múlva Bakabánya újból hírül adja Körmöcnek: „török a kastélyon, vagyis palánkon még folytatja az építést, még több fát hordat oda". Aggódva teszi fel a kérdést: „vájjon fog-e még más erődöt is építeni, nem lehet tudni".

7 A magyar várak legénysége már akkor megkísérli felgyújtani, de ez 1584-ben nem sikerül Sibrik Gáspár lévai kapitánynak és huszárainak.

8 A palánkvár mindössze 100—150 főnyi őrség befogadására alkalmas. Tíz éven keresztül a hírszerző, megfigyelő szerepét tölti be. A tizenötéves háború (1591—1606) alatt 1593-ban a királyi csapatok elfoglalják Nógrád és Hont megye kisebb várait, 1594-ben felszabadul Nógrád, utána Esztergom és Párkány. Damásdról ugyanekkor menekülhetett el a török őrség, palánkját előtte felégethette. Egyelőre magyar őrség nem szállta meg, mert a töröktől visszahódított Duna völgye Pestig felszabadul, csak 1605-ben foglalja el ismét Koksou pasa Visegrádot.

9 Vác megerősítése ekkor folyik, Verebélyi János kapitány irányítása alatt.

10 Következő évben megkötik a zsitvatoroki békét, melynek végzése nyomán Esztergom és környéke újból a töröké. Ez a döntés szükségessé teszi Damásd megszállását és védelmének biztosítását. Damásd magyar véghely. 1607 májusában a pozsonyi Kamara felszólítja Dóczy István váci főkapitányt és a damásdi kapitány felettesét, Kollonits Szigfrid bányavidéki főkapitányt, hogy a marosiakat semmi közmunkával, várépítéssel ne terheljék, mivel privilégiumuk ez alól mentesíti őket.

11 Ügy látszik, a két kapitány nem engedelmeskedett, mert a nagymarosiak decemberben újból megismétlik panaszukat Dóczy István váci és Peröcsényi János damásdi kapitány ellen.

12 Damásd mellett 1606-ban megépül a szőgyéni palánk is, mely Léva, Nógrád és Palánk közvetlen összekötője, őrsége 1607-ben 50 huszár és 100 hajdú, Damásdon 1612-ben ugyanannyian szolgálnak.

13 Kereskedők háborgatása. A török uralom alatt Vácon volt a hódoltság leg510