Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Feld István: Újabb kutatások a solymári középkori várban
29 A kályhacsempékre: Holl I., 1958, 231—240., uő. 1971, 163—166. A pénzek: CNH II. 141. és 189. 30 Itt alakítottuk ki a III. és III/A szelvényeket és a 12. árkot. A megfigyelésekre: Endrődi A., 1978. 31 CNH II. 217. 32 A feudális várak funkciójának részletes feldolgozása: Fügedi E., 1977. 33 Ez az alaprajzi forma széles körben eltérjedettnek tűnik a 13—14. században, ilyen volt többek között Abos (Obisovce), Füzér, Diósgyőr, Szendrőlád, Zólyomlipcse (Slov. L'upca), Vajdahunyad (Hunadeora), Borostyánkő (Bernstein) és Léka (Lokkenhaus) alaprajza. L ! . Feld I.—Cabello J., 1980, 21—22. 34 Eddig — bár váraink részletformáinak kutatása még igen fejletlen — egyértelmű kaputorony (a királyi építkezéseket, mint pl. Visegrád kivéve), s főleg kettős — lovas és gyalog — kapu nem ismeretes ebből az időből. A vár kapuja a márévári, hollókői, sümegi korai várkapuhoz lehetett hasonló: Gerőné Sándor M., 1961., Koppány T.—Kozák K., 1969, 111., Kozák É., 1973, 172. skk., valamint a várkapuk kérdéséhez: Feld I.—Cabello J., 1980, 18., Feld I., 1984. 35 Bár a várfal egykori magasságát nem ismerjük, valószínű, hogy csak egy emelet esetén ért a palota tetőzete e fal fölé, s csak így zuhanhatott leégésekor a falon kívülre — ez utóbbit az V. szelvény É-i részén tett megfigyeléseink egyértelműen bizonyították. 36 Részletes feldolgozás: Feld L—László Cs., 1981, 81—94. 37 Fugedi E., 1975. 81—83., Mojzer M., 1971. 17. 38 A tanulmány rajzait László Csaba készítette, akinek a kutatás és a feldolgozás során nyújtott értékes segítségéért ezúton is köszönetet mondok. IRODALOM Bártfai Szabó L., 1938. Pest megye történetének okleveles emlékei, Bp. Corpus Juris Hungarici, Bp., 1896. Csánki D., 1894. Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. Bp. Endrődi A., 1978. A Vatyai-kultúra erődített magaslati telepe Pest megyében (Solymár-Várhegy). Az ELTE Régészeti Tanszékén készített szakdolgozat, kézirat. Endrődi A.— Feld L, 1980. Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929—1934. Studia Comitatensia 9. Szentendre, 267—313. Engel P., 1968. A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. I. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, IV. Bp. Engel P., 1970. A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században II. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, V. Bp. Engel P., 1977. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban, Bp. Feld L, 1976. A solymári vár. Az ELTE Régészeti Tanszékén készített szakdolgozat, kézirat. Feld I.—Cabello J., 1980. A füzéri vár. Miskolc. Feld L, 1984. Jelentés a salgói vár 1981—83. évi kutatásáról. Nógrád megyei Múzeumi Évkönyv. Feld I.—László Cs., 1981. Gótikus és reneszánsz épületfaragványok a csővári és a solymári várból. Művészettörténeti Értesítő, XXX. 81—94. Fugedi E., 1975. Középkori várak — középkori társadalom. Várépítészetünk. Szerk. Gerő L. Bp. Fügedi E., 1977. Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon Bp. Gerőné Sándor M., 1961. Régészeti kutatások Márévárban. Magyar Műemlékvédelem II. Bp. 117—126. Heckenast G., 1970. Fejedelmi (királyi) szolgáltatónépek a korai Árpád-korban Bp. Holl I., 1958. Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Budapest Régiségei 18. 213—215. Holl I., 1963. Középkori cserépedények a budai várpalotából. Budapest Régiségei 20. Holl I., 1971. Középkori kályhacsempék Magyarországon II. Budapest Régiségei 21. Hamann В.—Szekfű Gy., é. n. Magyar történet II. Bp. írásné Melis K., 1982. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg. Katalog. 310—311. 462
