Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

147 Bonis, 1969, 22/1, 23/26., M. Pollak: Die germanischen Bodenfunde des 1—4. Jahrhunderts n. Chris, im nördlichen Niederösterreich, Wien, 1980, 54., Taf. 34/9., Kihajtó peremű ез bütyökdíszes kézzel formált edények is vannak ebben az anyagban. 148 M. Párducz—J. Korek: Eine Siedlung aus der Kaiserzeit in Ózd, AAH 10 (1959), 192., Kocztur, 1972. 124. 149 Grünewald, 1983, 38/3., Eitlinger—Simonett, Nr. 131., 413. 150 Visy i. m. 124., Kocztur, 1972, 124., Tocik: ^K otazke osidlenia Juhozapadného Slovenska na Zlome Letopoctu, AR 11 (1959), /67, 871. 151 Késő római kézzel formált edények 1. Grunewald, 1979, 81. 152 Szentléleky T.: Ancient Lamps 1939, 61—62., 57. Iványi D.: Die pannonischen Lampen, Diss. Pann. II. 2. (1935) 8—9., 11—12., 118., Ill—IV. típus, Taf. XVII— XX., XXI., Kuzsinszky, 1932, 261—262, 268. ábra, В. Vikic—Belancic: Antike Lampensammiu.ig im Archäologischen Museum in Zagreb, Vjesnik Arh. Muzeja u Zagrebu, V. (1971) 109., 121., 151., XI/1. (II. sz. végétől a III. sz. végéig). XXVIII/9—16. 153 Lányi, 1972, Typ. 49., V. Bertoncelj—Kucar: Nakit iz Stekla in Jantarja (Glas und Bernsteinschmuck) Arch. Vest. 30 (1979), 270., Taf. 1/6., 10., 2/3., 3/1—32. 154 Bona—Vágó i. m. 199—200., 4/1-т-З., 1. további irod. 155 Salamon A.: Csontműhely Inter&isában, Arch. Ért. 103. (1976) 212, 1—3. ábra. 156 Salamon A.—Barkóczi L.: Bestattungen von Csákvár aus dem Ende des 4. und dem Anfang des 5. Jh, Alba Regia |1 (1971), 35—76., 11. kép, Kovács I.: Marosvásárhelyi ásatások, Dolg. Kolozsvár 6 (1915) 280., abb. 37., Horedt, K.: Völkerwanderungszeitliche Funde aus Siebenbürgen, Germania 25 (1941) 122., 21/1. 157 Jobst. W.: Die römischen Fibeln aus Lauriacum, Forschungen im Lauriacum 10 (1975), 32., В Variáns, Nr. 8—10. Taf. 1—2., Patek E.: Verbreitung und Herkunft der pannonischen Fibelformen, Diss. Pann. II. 19. (1942), 22., IV/9., (Pettau, Domitianus-éremmel), Kovrig L: A császárkori fibulák fő formái Pannóniában, Diss. Pann. II. 4. (1937) 44. V/44. 158 Radnóti A.: A pannóniai római bronzedények. Diss. Pann. II. 6. (1938) 151., XII/75, Fülcp F.: Római kori kocsitemetkezés Vajtán, Arch. Ért. 76 (1949), 43. 159 Bp. Tört. II. CI/2. tábla. 160 Maróti É.: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek Pest megyéből, Herceghalom 39., 1—11. 160a Lyncina pantherina sol., indopacifikus faj. 161 Biró, 1974, 23. 162 II. századi éremleletekben: pl. Meszlényi L.: A győri Katolikus Főgimnázium Értesítője, 1916, 22. (Győr), Jónás E.: Két római denárlelet Aquincumból, BpR 12 (1937), 278—288. (Aquincum), Éremleletek 1900—1919, 751900 (Mocsolád). 163 Visy Zs.: Előzetes jelentés Intercisa 1970—1972. évi feltárásáról, Alba Regia 13 (1972) 1974, 250., Mócsy, 1955., 60. stb. 164 Alfóldy G.: Municipális középbirtokok Aqu'ncum környékén, Ant. Tan. 6 (1959), 19—29. 165 CIL 10 365. 166 Biró, 1974, 23—57. Katalin Ottományi RÖMISCHE SIEDLUNGEN IN DER GEMARKUNG VON HERCEGHALOM UND PÁTY (Dénes Gabler: DIE SIGILLATEN AUS PÁTY) Beim Bau des neuen Abschnitts der Autobahn Ml wurden mehrere römischen Fundorte im Bezirk Pest gefährdet. 1981—1984 wurden drei solche Siedlungen untersucht: Herceghalom 37, Herceghalom 39 und Páty-Malom dűlő. Alle drei Siedlungen liegen an der Straße von Aquincum nach Savaria. Das reiche Fundmaterial (besonders aus den zwei letzteren Fundstätten) belegt die Handelsbeziehung mit Aquincum. 231