Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
kerámia 3 Д-е innen jött elő (S-profilú tálak, fazekak), ugyanez a helyzet a kézzel formálttal is. III. századra utal a sávos, festett kerámia hullámvonal díszes változata. Viszonylag sok besimított díszítésű kerámia van benne. A legtöbb hullámvonal dísz, de előfordul az ágminta, murgai díszítőmotívum és két rácsminta is (az egyik a 2. ásónyomból). „Ъ" objektum: Anyaga II— III. századi, különösebb kormeghatátrozó darab nincs benne. Viszonylag sok a fényes szürke sigillata utánzat (XX. t. 5—6. és Drag. 37. forma). „c" objektum: A telep legkorábbi építménye. Pusztulásának korát markomann háború kori égésréteg jelzi (másodlagosan égett sigillata). Anyagában vékony falú, itáliai import (bordás falú), barbotindíszes, homokbeszórásos edények utánzatai találhatók. Különböző sigillata utánzatok (Drag. 35/36, Ringschüssel), márványozott és sávos festett kerámia, pompeji vörös festett tál utánzata, ugyanez a forma simított változatban. Néhány S-profilú tál és simított felületű fazekak. Megtalálható a seprűdiszes és szemcsés házikerámia is, a vízszintes peremű tálak legkorábbi formája (XXVIII. t. 5.). Kézzel formált töredék viszonylag kevés. Hasonló korú objektum lehetett az északi oldalon is, mert egy fényes fekete bevonatú pohártöredék (XX. t. 7.) összeillő darabjait találtuk a „c" objektumban és a 23. szelvényben. „d" objektum: Beleépítették a II. kőépületbe, tehát annál későbbi lehet. Ezt igazolja a IV. századi púpos hátú csontfésű és a vele egy gödörből előkerült zöldmázas kerámiatöredék is. Az objektum IV. századi, betöltésében viszont korai, II. századi anyag van (hasonló, mint az ,,a" objektumban, egy füles tál darabja össze is illik vele). Találunk benne sigillata utánzatokat, füles tálakat, sávos, mintás és márványozott festett töredékeket. Kelta jellegű, kézzel formált és szemcsés kemény anyagú aránylag kevés van benne. Az innen előkerült sigillaták is II. századiak, az egyik összeülik az „e" objektum egy darabjával (XIV. t. 5.). „e" objektum: Kormeghatározó lelete egy IV. századi bronzpénz (1. érmek 4. szám) és késő római besimított zegzugmintás töredékek. Anyagának többi része, hasonlóan az előbb tárgyalt objektumhoz II— III. századi. Pecsételt, különböző festett, néhány S-profilú és simított fazék, viszonylag sok szemcsés, kemény és kézzel formált kerámia volt benne. „f" objektum: Terra sigillata nincs benne. Legkésőbbi darabja egy késő római, besimított fenyőmintával díszített edény (két edény, de a másikon csak rácsminta). Leletanyagában sigillata utánzatok, festett peremű dörzstál (összeülik a II. kőépület egy darabjával), nagyon sok kézzel formált, néhány kelta jellegű edény, simított orsógombok, gyöngy, bronz korsófül szerepel. Használata a III. század közepétől (sigillata már nincs benne, pedig a telepen isoik van) a IV. századig tarthatott. Felette volt még egy későbbi építmény a metszet szerint. Tőle északra is lehetett hasonló korú építmény (26—27. szelv.). Innen elég sok összeillő darabot találtunk az „f" és ,,g" objektum, valamint a III. kőépület anyagával, pl. csíkos peremű festett dörzstál, fenyőmintás besimított, pecsételt díszű kerámia. Ezek mind hasonló korú III— IV. századi építmények voltak. „g" objektum: Anyaga II századi festett S-profilú tál, sávos festett, pecsételt kerámia stb. Betöltésében legtöbb a szemcsés, keményre égetett anyagú házikerámia és a kézzel formált kerámia. Pusztulásának korát egy másodlagosan égett, Drag. 219
