Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

Pannoniában a villák az I—

II. században az utak mellett csoportosultak. Egyik ilyen csoport az Aquincum—Floriana—Mogetiana út mellett található. Ide tartozott a mi telepünk is.

lCÍ Az ilyen korai időkben alakult villák tulajdonosai italicusok vagy romanizált bennszülöttek voltak. Nálunk az utóbbiról lehet szó. 3. Páty Az egyes objektumok anyaga táblázaton látható. Itt csak összefoglalást adunk és néhány kormeghatározó leletet emelünk ki. I. kőépület: Betöltésében II—

III. századi leletanyag található. Legaljáról került elő egy ép lóherelevél kiöntős korsó (XXII. t. 1.). Ugyanitt a tapasztott padlószinten voltak még nagy, simított felületű, besimított hullámvonallal díszített hombártöredékek. A DK-i sarokban levő mély gödörben festett sávos és hullámvonalas darabok. II. századi még egy pompeji vörös festett tálutánzat és egy festett peremű ép dörzstál is. A korai S-profilú tálakból mindöissze három fordul elő. A seprűdiszes fazekak és vízszintes peremű mély tálak használata már a III. századba is átnyúlik. A különböző sigillata és raetiai utánzatok is lehetnek III. századiak. Kézzel formált és simított anyaga elég sok. Volt benne még néhány vasszög és a XXX. táblán szereplő bronz-, ill. vasveretek. Ez utóbbiak az ezüstéremmel egy gödörből kerültek elő (égett rétegben látszó gödör a 4. ásónyomnál). Ez a pénz egy köztársaság kori ezüstdénár, melynek használata a II—

III. század elején is kimutatható.

102 Az épület pusztulásának idejét a felette levő égésrétegből előkerült Severuskori, másodlagosan égett sigillata jelzi. Mivel korábbi, markomann háború kori égésrétege nincs (a telepen máshol előfordul), valószínű, hogy csak 180 után épült. II. kőépület: Biztosan hozzá köthető leletanyag kevés, mivel falait még a római korban kiszedték és bele vagy mellé más objektumokat ástak. így pl. anyagát a „d" objektumétól nem is lehet elkülöníteni. Csak a II. árok és részben a 20. és 13. szelve луек anyaga köthető hozzá. Ide tartozik egy Drag. 35/36. utánzat, néhány festett töredék és talán a 27. számú sigillata edény (III. század eleje). Ennek töredékei a 8., 13., 20. szelvény első három ásónyomából jöttek elő. Az épület alatt korábbi objektumok voltak, melynek maradványai a 8—13. szelvény tanúfalában, a II. árokban és a 20. szelvényben látszottak. A IV. században építik bele a ,,d" és mellé az ,,e" objektumot. III. kőépület: Anyaga egységesen III. századi. Van benne néhány korábbi S-profilú tál vagy simított felületű töredék is, melyek használata eltarthatott a III. századig. A késői sigillata anyag nagy része is ebből az épületből került elő. Használata átnyúlhatott a IV. századba. Néhány késő római besimított díszítésű töredék való innen (függőleges és zegzug mintával), a 2. ásónyomból zöldmázas dörzstáltöredék és a fenyőmintás besimítottnak egy darabja került elő. Az épület leégett, pusztulásának biztos időpontját nem ismerjük. „a" objektum: Betöltése egységes, az objektum aljáról és tetejéről is vannak összeillő darabok. Főleg korai, I. század végi, II. század eleji anyag található itt. Ilyen pl. vékony falú, barbotinos itáliai import csésze, füles tál utánzata, egygombos erős profilú fibula és egy I. sz. közepén vert, elég kopott érem. A fibulával és az éremmel egy gödörből, egy másik nagyon kopott II. század végi—

III. század eleji pénz is előkerült. A betöltés időpontja tehát a III. század (közepe?), de nagyrészt korai anyaggal töltötték fel. A kelta jellegű, simított 218