Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

zék is innen való, de ehhez hasonló a telep többi részén is került elő. Simított fazéktöredék kb. 80 db volt itt (köztük elég sok hullámvonalas besimítás is). Kézzel formált töredék kb 100 db van, ebből 4 nagy edény jött össze. Seprűdíszes az egyik, a másik kettőn kívül bevagdosott dísz látható (XX. t. 1.). Dák füles csésze is 4 db, becsipkedés és ujjbenyomás is gyakori. Innen való a szemcsés szürke kerámia 6. és 9. számú edénye. Vízszintes peremű, bemélyített hullámvonallal díszített hornbártöredékek (3 db), a XXVIII. t. 1. számú fazekához hasonló darabok, vízszintes peremű tál (XXVIIII. t. 7. sz.), lóherelevél kiöntős korsó 1 db, fedő 1 db. Oldaltöredék kb. 30 db. Innen való a XXIII. t. 5. számú festett peremű tálja, különböző tölcséres és profilált nyakú korsók (XXII. t. 4., 6. sz.), füstölőtál-töredék és kb. 20 db festett és nyers színű töredék (márványozott, festett sávos 6—6 db, tűzdelt 2 db). Besimított díszítéssel főleg hullámvonalas töredékek vannak, de két darab függőleges vonaldíszítés is előfordul. Az edénytöredékeken kívül van egy darab kézzel formált, simított orsógomb (9. szám), egy bronzkarika (XXX. t. 4.), és két darab gyöngy. A gödörház leletanyaga korai, II. századi használatra utal. Ezt a sigillaták csak megerősítik. Az objektum feletti első három ásónyomból kerültek elő a már fennt említett, II. század végi—

III. század eleji sigillaták, a fenyőmintás Drag. 37. forma utánzata és egy pecsételt díszű töredék. Innen való még egy raetiai importedény töredéke is (XIX. t. 6.). „b" objektum: Elég kevés leletanyag volt benne. 4 db pecsételt díszű, kb. 15 db festett (sávos, hullámvonalas, márványozott), kb. 15—20 db szemcsés, keményre égetett töredék (vízszintes kihajló peremű tál, hombár stb.). Kelta jellegű kerámia elég kevés (S-profilú tál 2 db, simított fazék és hombár 6 db). Kézzel formált is kb. ennyi. P'üggőleges besimított vonalakkal díszített töredék egy darab. Betöltésében, mint látjuk, legtöbb a szemcsés keményre égetett kerámia és a festett díszítésű töredékek. Ez a II—

III. századi datálást támasztja alá. A legkésőbbi sigillata szerint a III. század első felében még használták. Felette volt a 2. szelvényben egy omladékos kőfalú objektum, ami a telep legkésőbbi periódusához tartozhatott. Innen a kőbontás anyagából két darab lyukacsos anyagú, kézzel formált, négy darab szemcsés, keményre égetett és két darab simított töredék jött elő. Igazán késői, IV. század második felére tehető anyaga a telepnek nincs. A topográfia alapján a lelőhely későbbi, kőépületes része, az általunk feltárt területtől délebbre lehetett. A Herceghalom 39. lelőhely anyaga nagyon gazdag ahhoz, hogy csak egy kis bennszülött település legyen. Aquincumból és esetleg máshonnan is igen sok sigillata, pecsételt díszítésű, és más díszkerámia érkezett hozzájuk. Előkerült egy csiga töredék is, amely a Vörös-tenger környékén gyakori és kereskedelem útján került ide.

1GOa A két herceghalmi lelőhely nagyon közel fekszik egymáshoz. Tulajdonképpen csak a patak választja el őket. Északra tőlük, szintén nagyon közel a 38. lelőhely. Elképzelhető, hogy volt itt egy nagyobb villagazdaság, melynek egyes részeit más-más időben használták. A II. század első felében a 38—39. lelőhelyen élhettek, ez utóbbin talán a IV. század elejéig. Míg a 37. lelőhely csak a III—

IV. században volt lakott. A villagazdaság központi épületét még nem találtuk meg, az általunk feltárt részek a gazdasági udvarhoz tartozhattak. 217